KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Tigrisek földjén

Alföldi Nóra

Tigerland – amerikai, 2000. Rendezte: Joel Schumacher. Szereplők: Colin Farrell, Matthew Davis, Clifton Collins Jr. Forgalmazó: InterCom. 101 perc

Ha a megboldogult nyolcvanas-kilencvenes években egy A-kategóriás új-hollywoodi rendező megunta az olcsó szórakoztató darabok dirigálását, nem kellett messzire nyúlnia. Vietnam, mint vérző seb, mindig lehetőséget biztosított a mély morális tartalmak, komoly szerzői–politikai hitvallás deklarálására.

Joel Schumacher némi késéssel valósította meg Vietnam-ambícióit, és ha a 2000-es Tigrisek földjén nem is kavart nagy port, a botrányos Batman-filmjei miatt kisiklott rendezői karriert végleg visszazökkentette a megbízható középszerűség vágányára, míg a tejfölösszájú, kezdő Colin Farrellt a magaslatok felé eresztette.

A Tigrisek földjében minden a menetrend szerint halad, aprócska csavar, hogy a történet 1971-ben játszódik, mire a háború már veszett ügy volt, mindennek tetejébe a főhősök el sem jutnak a csatatérig, morális dilemmáikat és harcaikat a kiképzőtábor mesterséges közegében vívják meg. Tálcán kínálják magukat tehát az idézőjelek, ám Schumacher nem csapja le a ziccereket, inkább biztonsági játékot űzve érzelmes, de jól funkcionáló tanmesét vezényel. A Tigrisek földje hétköznapi jellegét erősíti a képi világ: a leginkább Darren Aronofsky állandó operatőreként ismert Matthew Libatique a film első kétharmadában nagyon színtelen képi megoldásokkal él. A történetvezetés szintjén Schumacherhez híven csalogató a koncepció, de a film inkább az egyszerű, jólesően kiszámítható sablonok felé fordul, míg olyan nem lesz, mint a katonai menza főztje: szagtalan, íztelen, hagyományos, de rendkívül tápláló.

Extrák: audiokommentár a rendezővel; kisfilmek a film készítéséről; próbafelvételek a színészekkel; mozielőzetes és televíziós előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10708