KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/augusztus
ALMODÓVAR
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
ROLAND BARTHES ÉS A MOZI
• Darida Veronika: A film filozófiája Roland Barthes moziba megy
• Barthes Roland: Garbo arca
BARBÁR IDŐK
• Nemes Z. Márió: Az elveszett múltak Conan, a barbár
• Greff András: Lady Macbeth a sárkányok ellen Trónok harca
• Beregi Tamás: Tetemrehívás A Trónok harca és a fantasy
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Elveszett filmek Prológus Dobai Péter forgatókönyvéhez
• Dobai Péter: Magyar kereszt
• Kovács Ágnes: Örömlányok – festményen Színdramaturgia: Egy erkölcsös éjszaka
• Teszár Dávid: Sorsok és értékek Beszélgetés Miklós Ádámmal
• Győri-Drahos Martin: Kezdő menet Gettó Balboa
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Áldott átkozottak Sam Raimi démonai és szuperhősei
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Fekete Tamás: Pók-stratégia Stan Lee és a Pókember
NEOWESTERN
• Szabó Ádám: Csak gyilkosok S. Craig Zahler westernjei
• Nevelős Zoltán: Tíz év múlva Deadwood – A film
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Kínai optimizmus Sanghaj
• Beretvás Gábor: A rendszer gyenge pontjai Kolozsvár – TIFF
KRITIKA
• Kránicz Bence: A jótevő Volt egyszer egy... Hollywood
• Huber Zoltán: Vesszőből font emberek Fehér éjszakák
• Vincze Teréz: Határ a csillagos ég Senki többet
• Pethő Réka: Virginia Woolf arcai Vita és Virginia
MOZI
• Vajda Judit: Yesterday
• Kovács Kata: Kettős életek
• Fekete Tamás: Esküvő a topon
• Barkóczi Janka: Újrakezdők
• Baski Sándor: 25 km/h - Féktelen száguldás
• Benke Attila: Übergáz
• Alföldi Nóra: Nicky Larson: Ölni vagy kölni
• Kránicz Bence: Anna
• Kovács Gellért: Annabelle 3.
• Rudolf Dániel: Gyerekjáték
• Varga Zoltán: Toy Story 4.
• Varró Attila: Oroszlánkirály
DVD
• Varga Zoltán: A magyar animáció gyöngyszemei 1-3.
• Benke Attila: A harmadik ember
• Kovács Patrik: Tortúra
• Pápai Zsolt: Hair
• Géczi Zoltán: Egy háború margójára
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ellenségek

Veress József

 

Gorkij drámáiban elsősorban nem a cselekményfordulatok izgalmasak, hanem az emberi viszonylatok rajza. Az érdekek, magatartások, erkölcsök, világfelfogások csatája.

Az 1906-ból való Ellenségek meséjének középpontjában gyárosok és munkások, kizsákmányolok és kiszákmányoltak csapnak össze életre-halálra. A szovjet író a századelő típusait azért vonultatta fel. hogy a sorsukban a forradalomra szomjazó ország atmoszféráját tárja fel és a társadalmi földrengést érzékeltesse.

A filmváltozat – a színészből rendezővé avanzsált Nahapetov munkája – nem éri el a megrendítő élmények színvonalát, de lényegében hűségesen tolmácsolja Gorkij mondanivalóját. Az első képsorok békés idillt sugallnak, aztán fokozatosan elkomorodnak a színek, hogy a történet végén valósággal szikrázzanak az indulatok. A gyári családi csetepaté tablóvá szélesedik, s akárcsak az Oblonszkij-házban, itt is minden összekeveredik. Atrocitások, házkutatások, erőszakos halál, bírósági tárgyalás: rendkívül mozgalmasak az események.

Nahapetov (a nemrég elhunyt Abram Room forgatókönyve nyomán) igyekezett kitágítani a színpadai mű kereteit. Kamerája nemcsak a zárt tereket pásztázza be, hanem azt is, ami túlesik a képzeletbeli rivaldán. A tempó lehetne pergőbb, a verbális közlések olykor fölébe kerekednek a vizuális megjelenítésnek, mindezért azonban bőséges kárpótlást nyújt a színészek játéka. A „sztárparádé” szót szovjet filmek szereposztását méltatva nem nagyon szoktuk emlegetni. Ezúttal nyugodtan használhatjuk a kifejezést. Az Ellenségek elsősorban Szmoktunovszkij, Jefremov és Nyejolova alakítása révén kér helyet magának az egyre szaporodó Gorkij-adaptációk sorában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/11 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8094