KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/augusztus
ALMODÓVAR
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
ROLAND BARTHES ÉS A MOZI
• Darida Veronika: A film filozófiája Roland Barthes moziba megy
• Barthes Roland: Garbo arca
BARBÁR IDŐK
• Nemes Z. Márió: Az elveszett múltak Conan, a barbár
• Greff András: Lady Macbeth a sárkányok ellen Trónok harca
• Beregi Tamás: Tetemrehívás A Trónok harca és a fantasy
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Elveszett filmek Prológus Dobai Péter forgatókönyvéhez
• Dobai Péter: Magyar kereszt
• Kovács Ágnes: Örömlányok – festményen Színdramaturgia: Egy erkölcsös éjszaka
• Teszár Dávid: Sorsok és értékek Beszélgetés Miklós Ádámmal
• Győri-Drahos Martin: Kezdő menet Gettó Balboa
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Áldott átkozottak Sam Raimi démonai és szuperhősei
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Fekete Tamás: Pók-stratégia Stan Lee és a Pókember
NEOWESTERN
• Szabó Ádám: Csak gyilkosok S. Craig Zahler westernjei
• Nevelős Zoltán: Tíz év múlva Deadwood – A film
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Kínai optimizmus Sanghaj
• Beretvás Gábor: A rendszer gyenge pontjai Kolozsvár – TIFF
KRITIKA
• Kránicz Bence: A jótevő Volt egyszer egy... Hollywood
• Huber Zoltán: Vesszőből font emberek Fehér éjszakák
• Vincze Teréz: Határ a csillagos ég Senki többet
• Pethő Réka: Virginia Woolf arcai Vita és Virginia
MOZI
• Vajda Judit: Yesterday
• Kovács Kata: Kettős életek
• Fekete Tamás: Esküvő a topon
• Barkóczi Janka: Újrakezdők
• Baski Sándor: 25 km/h - Féktelen száguldás
• Benke Attila: Übergáz
• Alföldi Nóra: Nicky Larson: Ölni vagy kölni
• Kránicz Bence: Anna
• Kovács Gellért: Annabelle 3.
• Rudolf Dániel: Gyerekjáték
• Varga Zoltán: Toy Story 4.
• Varró Attila: Oroszlánkirály
DVD
• Varga Zoltán: A magyar animáció gyöngyszemei 1-3.
• Benke Attila: A harmadik ember
• Kovács Patrik: Tortúra
• Pápai Zsolt: Hair
• Géczi Zoltán: Egy háború margójára
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Balázs Béla filmkritikái – először magyarul

Nanuk, az eszkimó

Balázs Béla

 

Sajnos a törvény ma még nem bünteti a megtévesztő és jogtalan alcímeket. Az Urania cégnek ezt a középszerű tanfilmjét [Rendezte Robert J. Flaherty, 1922 – A szerk.] „lenyűgöző emberi sors”-ként reklámozták. A közönséget félrevezették, és ez nyilvánvaló csalás, ami például Németországban büntetendő cselekedet. Ha az évad ilyen alcímekkel indul, akkor résen kell lennünk. Ameddig a törvény nem oltalmaz bennünket, addig a sajtó nyilvánosságának segítségével védjük majd magunkat.

A feliratok csöpögnek a meghatódottságtól, hogy milyen hőstetteket vitt véghez a filmexpedíció. Állítólag még a felvevőgépük is befagyott. Ez lehet az oka annak, hogy olyan keveset látunk. Egy eszkimó férfi vadászik, halászik, evez és felépíti hókunyhóját. Ennyi az egész. Bár néhány felvétel egészen jól sikerült, ez a sarkvidéki táj olyan, mint bármelyik hóborította vidék. Mennyire másak, mennyire borzongatóan meg-rázóak voltak a felejthetetlen Shakleton-filmek képei! Ezekről a tragikusan monumentális, majdnem kozmikus távlatú felvételekről valóban a világ örökké tartó éjének jeges lehelete csapott meg bennünket. Ebben a szegény Nanuk-filmben meg csupán egyetlen motívumot találunk, amelyik hat az érzelmekre. A kutyák kint üvöltenek az éjszakai hóviharban, mialatt az eszkimó férfi kunyhójában nyugovóra tér. Hiába, a kutyák sorsa sokkal megrendítőbb!

Egy dolog érdekelhetett volna bennünket ebben a filmben, mégpedig az eszkimók arcjátéka. Mert e tekintetben küldetése van a filmnek. Mert még mindig rejtély számunkra, mi is az arc néma beszédének lényege, hogyan lehetséges az, hogy egy meg-ránduló arcizom a léleknek olyan rezdülését közölje, melynek megfogalmazásához szavaink nem eléggé kifinomultak, és hogyan lehetséges az, hogy azt az arcjátékot is megértjük, amelyet azelőtt sohasem láttunk. Sohasem hatolhatunk a titok mélyére, ha csupán a fiziognómia és a mimika terrénumán maradunk. A filológia az összehasonlító nyelvtudomány segítségével tárja föl’ a nyelv törvényeit. A film segítségével az összehasonlító fiziognómiai kutatásokat kellene megalapozni.

Sajnos az eszkimók nem játszanak ebben a filmben, nevetésük, úgy tetszik, nemigen különbözik a miénktől. De aki látta már amerikai filmekben, hogyan játszanak az igazi indiánok, az tudja, milyen csodálatosan más az arcjátékuk.

 

Der Tag, 1923. augusztus 31.

Zalán Péter fordítása

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 04-05. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6691