KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/augusztus
ALMODÓVAR
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
ROLAND BARTHES ÉS A MOZI
• Darida Veronika: A film filozófiája Roland Barthes moziba megy
• Barthes Roland: Garbo arca
BARBÁR IDŐK
• Nemes Z. Márió: Az elveszett múltak Conan, a barbár
• Greff András: Lady Macbeth a sárkányok ellen Trónok harca
• Beregi Tamás: Tetemrehívás A Trónok harca és a fantasy
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Elveszett filmek Prológus Dobai Péter forgatókönyvéhez
• Dobai Péter: Magyar kereszt
• Kovács Ágnes: Örömlányok – festményen Színdramaturgia: Egy erkölcsös éjszaka
• Teszár Dávid: Sorsok és értékek Beszélgetés Miklós Ádámmal
• Győri-Drahos Martin: Kezdő menet Gettó Balboa
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Áldott átkozottak Sam Raimi démonai és szuperhősei
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Fekete Tamás: Pók-stratégia Stan Lee és a Pókember
NEOWESTERN
• Szabó Ádám: Csak gyilkosok S. Craig Zahler westernjei
• Nevelős Zoltán: Tíz év múlva Deadwood – A film
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Kínai optimizmus Sanghaj
• Beretvás Gábor: A rendszer gyenge pontjai Kolozsvár – TIFF
KRITIKA
• Kránicz Bence: A jótevő Volt egyszer egy... Hollywood
• Huber Zoltán: Vesszőből font emberek Fehér éjszakák
• Vincze Teréz: Határ a csillagos ég Senki többet
• Pethő Réka: Virginia Woolf arcai Vita és Virginia
MOZI
• Vajda Judit: Yesterday
• Kovács Kata: Kettős életek
• Fekete Tamás: Esküvő a topon
• Barkóczi Janka: Újrakezdők
• Baski Sándor: 25 km/h - Féktelen száguldás
• Benke Attila: Übergáz
• Alföldi Nóra: Nicky Larson: Ölni vagy kölni
• Kránicz Bence: Anna
• Kovács Gellért: Annabelle 3.
• Rudolf Dániel: Gyerekjáték
• Varga Zoltán: Toy Story 4.
• Varró Attila: Oroszlánkirály
DVD
• Varga Zoltán: A magyar animáció gyöngyszemei 1-3.
• Benke Attila: A harmadik ember
• Kovács Patrik: Tortúra
• Pápai Zsolt: Hair
• Géczi Zoltán: Egy háború margójára
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Biomozi / Genetika

Hódosy Annamária: Biomozi

Zöld filmek

Sághy Miklós

Mehet-e az ökofilmek által a világ elébb?

 

A globális ökológiai problémák (túlnépesedés, túlfogyasztás, környezetszennyezés stb.) helyi, azaz magyar diskurzusa és művészi, filmes reprezentálása – valószínű a kérdés átfogóbb jellege miatt – korántsem mondható bőségesnek. Részben ezért tekinthető Hódosy Annamária Biomozi (Ökokritika és populáris film) című munkája hiánypótlónak és aktuálisnak, részben pedig nyilván az ökológiai krízis egyre égetőbb volta miatt. A kötetben a lokalitás és globalitás kettőse oly módon is megjelenik, hogy amíg a fókuszban az egyetemes (nem magyar) filmipar és filmművészet alkotásai állnak, addig az elemzések – jóllehet árnyaltan és értőn mutatják be elsősorban a témát érintő angolszász szakirodalmat – mégiscsak a magyar öko-diskurzust építik és gazdagítják.

A biomozi elnevezés a mozgóképi alkotások azon típusát jelöli a szóban forgó munkában, amely színre viszi az ökológia válság problémáját. A szerző célja elsősorban nem az, hogy az ember által előidézett természetpusztítás következményeinek nyilvánvaló filmes példáira, színreviteleire mutasson rá, hanem éppen ellenkezőleg, analízisei a művek rejtett és közvetett öko-utalásainak feltérképezését célozzák. Az ember és természet viszonyának mozgóképi ábrázolásakor tehát elsősorban a látens tartalmak érdeklik Hódosyt, és elemzéseinek kritikája éppen a „láthatatlan” (ideológia, természet- és emberfelfogás) láthatóvá, mondhatóvá és ezáltal elemezhetővé tételére irányul. E felfogás előfeltevése, hogy a „láthatatlan”, nem nyilvánvaló tartalmak (is) erősen hatnak ránk, jelentősen meghatározzák a gondolkodásunkat, világképünket, így ezekkel elengedhetetlenül szükséges foglalkozni.

A rejtett jelentések ökológiai szempontú feltárása izgalmas és eredeti elemzéseket eredményez a kötetben mind a tömegfilmek, mind a művészfilmek esetében. Andrej Tarkovszkij rendezte Solaris analízise például a főszereplő tudós, Kelvin világképének alakulását meggyőző módon elmozdulásként írja le az emberközpontú (antropocentrikus) nézőpontból a természetközpontú (ökocentrikus) perspektíva felé, Darren Aronofsky Noéjának antagonistája, Tubal-cain elképzeléseiben pedig a liberális-individualista filozófiai hagyomány természetfelfogásának árnyoldalaira ismer rá a szerző.

A mozgóképek vizsgálatai többek közt olyan elemzési szempontokat helyeznek még előtérbe, mint a vallás és természet, az állat és ember viszonya, a vámpírok „túlfogyasztása”, valamint a fizikai és mentális betegségek összefüggése a környezetszennyezéssel. A feminista perspektíva ugyanakkor végig meghatározó a kötetben. Ennek magyarázata, hogy a természet és a nő rokonítása oly mértékben elfogadott a patriarchális társadalmakban, hogy az előbbi meghódítása a maszkulin kultúra áltál mindig együtt jár az utóbbi igába hajtásával. Ezt a logikát mutatja ki például a kötet az Armageddonban, ahol a veszedelmes aszteroida elpusztítása összekapcsolódik a lázadó nő, Grace megregulázásával, vagy a Jurassic Worldben, ahol a rámenős üzletasszonynak, Claire-nek a tökéletes (azaz engedelmes) nővé alakítása párhuzamba állítható a raptorok megszelídítésének folyamatával. Érdekes, ám kétségtelenül indokolt módon Hódosy a természeti katasztrófa elkerülésének lehetőségét is a feminitáshoz kapcsolja mondván: a nőket jellemző empátia teheti képessé az emberiséget a férfias antropocentrizmus meghaladására, az együttműködésre a kölcsönös függőségi viszonyokban létező természettel, egyszóval a Föld megmentésére.

A kötet érthetően, jól követhetően vezeti be olvasóját az ökokritika aktuális irányzataiba, melyeknek téziseit, szempontrendszerét ötletesen alkalmazza választott filmpéldáinak elemzésére, ember és természet viszonyát érintő mélyrétegeinek feltárására. S mindez nemcsak a populáris filmek vizsgálatára igaz, melyek kizárólagosságát ígéri a kissé félrevezető alcím (Ökokritika és populáris film), hanem többek közt Tarkovszkij vagy Lars von Trier műveinek természetfilozófiáját is meggyőzően térképezi fel a szerző. A Biomozi úttörő az ökokritikai szempontok filmes alkalmazásában Magyarországon, és amellett, hogy izgalmas szellemi kalandot kínál olvasójának, a filmelemzések segítségével még megszívelendő megoldási javaslatokat is sugall az ökológiai válság elhárítására.

 

Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2018.

 

 

 

 

 

    

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/05 21-22. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14072