KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/augusztus
ALMODÓVAR
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
• Csantavéri Júlia: Madrid transzban Pedro Almodóvar labirintusa
ROLAND BARTHES ÉS A MOZI
• Darida Veronika: A film filozófiája Roland Barthes moziba megy
• Barthes Roland: Garbo arca
BARBÁR IDŐK
• Nemes Z. Márió: Az elveszett múltak Conan, a barbár
• Greff András: Lady Macbeth a sárkányok ellen Trónok harca
• Beregi Tamás: Tetemrehívás A Trónok harca és a fantasy
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Elveszett filmek Prológus Dobai Péter forgatókönyvéhez
• Dobai Péter: Magyar kereszt
• Kovács Ágnes: Örömlányok – festményen Színdramaturgia: Egy erkölcsös éjszaka
• Teszár Dávid: Sorsok és értékek Beszélgetés Miklós Ádámmal
• Győri-Drahos Martin: Kezdő menet Gettó Balboa
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Áldott átkozottak Sam Raimi démonai és szuperhősei
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Fekete Tamás: Pók-stratégia Stan Lee és a Pókember
NEOWESTERN
• Szabó Ádám: Csak gyilkosok S. Craig Zahler westernjei
• Nevelős Zoltán: Tíz év múlva Deadwood – A film
FESZTIVÁL
• Csiger Ádám: Kínai optimizmus Sanghaj
• Beretvás Gábor: A rendszer gyenge pontjai Kolozsvár – TIFF
KRITIKA
• Kránicz Bence: A jótevő Volt egyszer egy... Hollywood
• Huber Zoltán: Vesszőből font emberek Fehér éjszakák
• Vincze Teréz: Határ a csillagos ég Senki többet
• Pethő Réka: Virginia Woolf arcai Vita és Virginia
MOZI
• Vajda Judit: Yesterday
• Kovács Kata: Kettős életek
• Fekete Tamás: Esküvő a topon
• Barkóczi Janka: Újrakezdők
• Baski Sándor: 25 km/h - Féktelen száguldás
• Benke Attila: Übergáz
• Alföldi Nóra: Nicky Larson: Ölni vagy kölni
• Kránicz Bence: Anna
• Kovács Gellért: Annabelle 3.
• Rudolf Dániel: Gyerekjáték
• Varga Zoltán: Toy Story 4.
• Varró Attila: Oroszlánkirály
DVD
• Varga Zoltán: A magyar animáció gyöngyszemei 1-3.
• Benke Attila: A harmadik ember
• Kovács Patrik: Tortúra
• Pápai Zsolt: Hair
• Géczi Zoltán: Egy háború margójára
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Minyonok

Vajda Judit

Minions – amerikai, 2015. Rendezte: Pierre Coffin és Kyle Balda. Írta: Brian Lynch. Zene: Heitor Pereira. Gyártó: Illumination Entertainment. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 91 perc.

Hollywoodban előbb-utóbb minden szuperhősnek jár egy eredettörténet – ergo minden szupergonosznak is. Annak idején a Gru vívmánya az volt, hogy az élőszereplős alkotások után animációs filmben is Hőssé avatta a főgonoszt. Csakhogy a cuki figurákkal kínált gyerekmenüt a kicsik vetetik meg a szülőkkel – nekik pedig nem Gru, hanem sárga segédei, a jópofának szánt minyonok a kedvenceik (ahogy a Jégkorszakból is minden gyerek a motkányért van oda). A minyonokkal viszont az a bibi, hogy nincs egyéniségük: leszámítva, hogy kicsik, kerekek, sárgák és furcsán halandzsáznak, leginkább semmilyenek. A Jégkorszak motkányához hasonlóan őket is egyetlen cél hajtja: a hőn áhított, elérhetetlen makk helyett egy hőn áhított, szupergonosz gazdára vágyakoznak – és a Minyonok prológusának tanulsága szerint ez is majdnem olyan lehetetlen küldetés.

A forgatókönyv kiinduló pontja tehát, hogy a kezdeti kudarcok után a kis szolgalelkűek mindenképpen meg akarják találni a Föld legelvetemültebb emberét, hogy neki dolgozzanak. S ha már a forgatókönyvírói akarat elindította őket egy úton, a korábbi filmektől eltérően nem elég, ha pusztán gyermeteg tréfák főszereplőivé teszik meg őket (ami nem biztos, hogy egybeesik a célközönség igényeivel). A többször műfajt váltó, kacskaringós cselekményben az alkotók ezúttal sem tudtak elszakadni a Bond-vonaltól – ez viszont nem változtat azon a szomorú tényen, hogy a főhősül választott apróságok továbbra is semmilyenek; jellemet nem írtak nekik, ilyen alapon akár egy rakás pattogó pingponglabdát is nézhetnénk. A Gru 2-vel együtt – melyben a gonosz hős végérvényesen megjavult – így a Minyonok csak arra bizonyíték, hogyan lehet kiherélni egy zseniálisan indított franchise-t. Egyetlen frappáns ötlet ugyan található a filmben, ám az a végén van elhelyezve, így a teljes játékidőt végig kell várni hozzá.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12355