KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/július
AGNES VARDA
• Margitházi Beja: Szem, kéz, kamera, Agnès Agnès Varda 1928–2019
CANNES
• Gyenge Zsolt: Műfajok alkonya Cannes
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Mint gyerek a játszótéren” Beszélgetés Ragályi Elemér operatőrrel – 2. részÉletműinterjúnk folytatása: Dögkeselyű, Hollyw
• Hirsch Tibor: Új múlt, új sötét A történelmi film színeváltozása
• Várkonyi Benedek: „Soha nem volt brahista” Beszélgetés Dér Andrással
• Zalán Márk: Múltidézés Erőss Gábor: A történelmi filmek szociológiája Múltidézés
KECSKEMÉTI ANIMÁCIÓ
• M. Tóth Éva: Animált idők Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film
• Herczeg Zsófia: A sokszínűség egysége Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
ANCIEN RÉGIME
• Kálovics Dalma: Férfiszerepben Riyoko Ikeda: Versailles rózsája
• Kovács Ilona: Casanova szerelmei Csábítás és balsors
• Fekete Tamás: Rizsporos szerelmek Casanova – Az utolsó szerelem
BRIAN DE PALMA
• Vízkeleti Dániel: Miénk a világ? Brian De Palma: A sebhelyesarcú
• Varga Zoltán: Pisztoly az asztalon Dominó
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Mocskos zsaruk Reno 911!
• Baski Sándor: Amikor a valóság berobban Csernobil
• Huber Zoltán: Egynyári kaland Gourmé lángos
• Greff András: Vörös és fehér Frant Gwo: The Wandering Earth
KRITIKA
• Huber Zoltán: A játéknak nincs vége A John Wick-trilógia
• Ádám Péter: Együtt megyünk Barátok jóban-rosszban
MOZI
• Baski Sándor: Yao utazása
• Vajda Judit: Pajzán kíváncsiság
• Lovas Anna: Éretlenségi
• Pethő Réka: Rocketman
• Barkóczi Janka: Szerelem második látásra
• Kovács Kata: Csekély esély
• Soós Tamás Dénes: Bajnokok
• Tüske Zsuzsanna: Ma
• Huber Zoltán: Pompon klub
• Benke Attila: Aladdin
• Fekete Tamás: Men in Black – Sötét zsaruk a Föld körül
• Kránicz Bence: X-Men: Sötét Főnix
• Alföldi Nóra: Pokémon: Pikachu, a detektív
• Varró Attila: Godzilla II: A szörnyek királya
DVD
• Varga Zoltán: Sárkány és papucs
• Kovács Patrik: Arizonai ördögfióka
• Pápai Zsolt: Csak egyszer élünk
• Géczi Zoltán: Mimic – A Júdás faj
• Benke Attila: Bizalmas jelentés
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Charlotte Gray

Hungler Tímea

 

Charlotte Gray, a skót kémnő (Cate Blanchett) második világháborús történetével a legnagyobb gond az arányérzék – a film túl sok műfajt ötvözött 121 percbe: háborús dráma, kémtörténet, holocaust mozi, love story, partizánfilm, csak győzzük filmes műveltséggel követni.

A film kezdetén egy, a történelem viharainak kitett szerelem részese lehet a néző. Charlotte egy ifjú repülőssel keveredik románcba, akit Franciaországba szólít a kötelesség, ahol is nyoma vész. Hősnőnk, hogy ráakadjon, gondol egyet, gyorstalpaló kémtanfolyamra jelentkezik (falramászás, kódfejtés, nyelvlecke, ejtőernyőzés, smink), melynek sikeres elvégzése után felföldi Mata Hariként be is vetik. Mire azonban megbarátkozunk a gondolattal, hogy Charlotte nem annyira a harcos náciellenesség, mint az ösztönei miatt viseli szívén a haza sorsát, már a francia ellenállás vonatrobbantásokkal egybekötött partizánakcióin izgulhatunk, hogy aztán egy újabb huszárvágással megkönnyezhessük a két zsidó kisfiú szomorú élettörténetét, akiket hősnőnk minden erőfeszítése ellenére mégiscsak bevagoníroznak Auschwitz felé.

A melodramatikus elemekkel és korabeli akciójelenetekkel fűszerezett film valószínűleg valamiféle fejlődésregényt próbálna meg modellálni (az önző indokok miatt kémnőnek állt leány végül a háború hőseként végzi azzal, hogy zsidó kisfiúkat ment, vonatokat robbant és konspirál), a pátosznak azonban keserű a mellékíze: ha Charlotte jellemét valóban pozitív értelemben formálta a második világháború, miért kotyog ott és annak, akinek nem kéne, és legfőképp miért rohangál bevetés előtt a repülőse után, hogy a nagy műgonddal felépített partizánakció sikerét kockáztassa?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2094