KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/július
AGNES VARDA
• Margitházi Beja: Szem, kéz, kamera, Agnès Agnès Varda 1928–2019
CANNES
• Gyenge Zsolt: Műfajok alkonya Cannes
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Mint gyerek a játszótéren” Beszélgetés Ragályi Elemér operatőrrel – 2. részÉletműinterjúnk folytatása: Dögkeselyű, Hollyw
• Hirsch Tibor: Új múlt, új sötét A történelmi film színeváltozása
• Várkonyi Benedek: „Soha nem volt brahista” Beszélgetés Dér Andrással
• Zalán Márk: Múltidézés Erőss Gábor: A történelmi filmek szociológiája Múltidézés
KECSKEMÉTI ANIMÁCIÓ
• M. Tóth Éva: Animált idők Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film
• Herczeg Zsófia: A sokszínűség egysége Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
ANCIEN RÉGIME
• Kálovics Dalma: Férfiszerepben Riyoko Ikeda: Versailles rózsája
• Kovács Ilona: Casanova szerelmei Csábítás és balsors
• Fekete Tamás: Rizsporos szerelmek Casanova – Az utolsó szerelem
BRIAN DE PALMA
• Vízkeleti Dániel: Miénk a világ? Brian De Palma: A sebhelyesarcú
• Varga Zoltán: Pisztoly az asztalon Dominó
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Mocskos zsaruk Reno 911!
• Baski Sándor: Amikor a valóság berobban Csernobil
• Huber Zoltán: Egynyári kaland Gourmé lángos
• Greff András: Vörös és fehér Frant Gwo: The Wandering Earth
KRITIKA
• Huber Zoltán: A játéknak nincs vége A John Wick-trilógia
• Ádám Péter: Együtt megyünk Barátok jóban-rosszban
MOZI
• Baski Sándor: Yao utazása
• Vajda Judit: Pajzán kíváncsiság
• Lovas Anna: Éretlenségi
• Pethő Réka: Rocketman
• Barkóczi Janka: Szerelem második látásra
• Kovács Kata: Csekély esély
• Soós Tamás Dénes: Bajnokok
• Tüske Zsuzsanna: Ma
• Huber Zoltán: Pompon klub
• Benke Attila: Aladdin
• Fekete Tamás: Men in Black – Sötét zsaruk a Föld körül
• Kránicz Bence: X-Men: Sötét Főnix
• Alföldi Nóra: Pokémon: Pikachu, a detektív
• Varró Attila: Godzilla II: A szörnyek királya
DVD
• Varga Zoltán: Sárkány és papucs
• Kovács Patrik: Arizonai ördögfióka
• Pápai Zsolt: Csak egyszer élünk
• Géczi Zoltán: Mimic – A Júdás faj
• Benke Attila: Bizalmas jelentés
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A hitehagyott

Benke Attila

First Reformed – amerikai, 2017. Írta és rendezte: Paul Schrader. Szereplők: Ethan Hawke, Amanda Seyfried, Cedric Kyles. Forgalmazó: Universal. 109 perc.

 

A hitében megrendülő ember lelki vívódását nagy kihívás ábrázolni, a filmtörténet során ez csupán néhányaknak sikerült (Bresson: Egy falusi plébános naplója, Bergman: Úrvacsora, Friedkin: Az ördögűző, Scorsese: Krisztus utolsó megkísértése, Pawlikowski: Ida, Larraín: A klub). Új-Hollywood író-rendező veteránja, Paul Schrader (Taxisofőr, Kőkemény pornóvilág) tavaly Velencében díjazott legújabb filmjében, A hitehagyottban szubjektív és minimalista formában bontja ki a zsákutcába jutott lelkész drámáját, mely Ethan Hawke játéka mellett Schrader személyes érintettsége miatt emelkedik kicsivel az átlag fölé.

Mint Paul Schrader több interjúban is megvallotta, A hitehagyottat többek között Bresson és Bergman művei inspirálták. Ernst Toller református lelkész hite és hivatása is formálissá válik egy személyes tragédia miatt (fia az iraki háborúban esett el). Toller atya lelki válsága tovább mélyül, mikor egyik híve, a várandós Mary megkéri a lelkészt, hogy beszéljen természetvédelmi aktivista férjével, a környezet megállíthatatlan pusztulását látva öngyilkosságon gondolkodó Michaellel. Toller képtelen az egyház tanításaival meggyőzni a kiégett férjet, így az hamarosan szétlövi saját fejét. Ennek hatására a rejtélyes betegséggel is küzdő Ernst radikális lépésre szánja el magát.

A hitehagyotton túlságosan is erősen érződik az Egy falusi plébános naplója és az Úrvacsora hatása többek között a naplót író Toller atya belső monológjai és lelki küzdelmét szimbolizáló gyomorbetegsége miatt. Schrader művének a Michael-féle aktivizmus és a Toller gyülekezetét támogató modern egyház, az Abundant Life adják egyedi ízét. Schrader kálvinista hite is ellentmondásos. A rendező egyfelől hisz a transzcendentálisban, másfelől elutasítja a zárt gondolkodású dogmatizmust, mely szerinte lehetetlenné teszi a vallási felekezetek érvényesülését a XXI. században. A filmbeli Toller atya is azzal szembesül, hogy az emberek egyre kevésbé fogékonyak a kereszténységre, mely nem képes valódi megoldásokat kínálni aktuális problémákra, például a környezetpusztításra. Ugyanakkor A hitehagyott Michael tragédiáján keresztül felteszi azt a kérdést is, hogy a fanatikus politikai aktivizmusnak több értelme van-e az egyházak elavultnak tartott tanításainál, hiszen a férfi éppen azért lett öngyilkos, mert a tüntetések és közösségi akciók ellenére haszontalannak érezte a küzdelmet. Az arany középutat Michael nyilvánvalóan a bibliai konnotációk miatt Marynek nevezett felesége képviseli, aki egy új életet hord a szíve alatt, és aki a világ borzalmai ellenére is meg akarja szülni gyermekét. A pusztításnak, a politikai erőszaknak és az élet kioltásának nincs, életet adni viszont van értelme a nő szerint.

Toller felettese, Joel, valamint Mary és Michael a három erőcentrum, melyek felé a lelkész orientálódhat a cselekmény során. Néhány jelenetet leszámítva, Toller betegsége ellenére sajnos kiszámítható, melyik irányba mozdul el a férfi. Így bár jól összerakott, komplex film A hitehagyott, kérdéses a létjogosultsága, mert egyfelől Schrader nem tud többet mutatni Bressonnál és Bergmannál, másfelől erősnek ígérkező befejezésében ott lappang az a bizonyos plusz, csak éppen Paul Schrader bátortalan módon, a film ideológiai egységét megbontva enged a hollywoodi happy end csábításának.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13870