KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Baby Mama

Parádi Orsolya

Baby Mama – amerikai, 2008. Rendezte és írta: Michael McCullers. Kép: Daryn Okada. Zene: Jeff Richmond. Szereplők: Amy Poehler (Angie), Tina Fey (Kate), Greg Kinnear (Rob), Dax Shepard (Carl), Sigourney Weaver (Chaffee), Steve Martin (Barry), Maura Tierney (Caroline). Gyártó: Broadway Video. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 99 perc.

 

Mi az? Professzionális munkavégzés a felső vezetői rétegben, teljes emancipáltság, egyszersmind akut ellágyulás és nyelveken szólás kistermetű, kerek, kopasz emberi lények láttán. A megfejtés: dübörgő biológiai óra. A gazdag európai országok (pl. Svédország) után kezd az Egyesült Államokban is divattá válni, hogy jólszituált harmincas-negyvenes nők egyedül vállalnak gyereket. Egy jóképű donor anyagát felhasználva már fénykép és génállomány alapján be lehet lőni, milyen lesz az eljövendő kisded. Ha pedig valaki történetesen 37 évesen úgy dönt, elindul ezen az úton, és minden anyagi eszköz a rendelkezésére áll, de meddő, vagy valamilyen szervi elváltozás miatt nem sikerül teherbe esnie, ott a lehetőség, hogy béranyával „dolgoztasson”.

A Baby Mama esetében azonban a béranya figurája a lelkesítő Juno-jelenség totális ellentéte. Nem egy felvilágosult és öntudatos, véletlenül teherbe esett tinédzser dönt úgy, hogy megszüli a babát, majd megfelelő pótszülőket keres neki, hanem egy igénytelen, munkásosztálybeli „white trash” vállalja sok pénzért ugyanezt.

Így indul az Austin Powers – Aranyszerszám forgatókönyvírójának vígjátéka: a magasan kvalifikált, csinos Kate megbízza egy közvetítő ügynökségen keresztül Angie-t a béranyasággal, majd amikor a szőke egyszerűség lelép erőszakos pasijától, jobb híján beköltözteti magához, hiszen leendő gyermekének anyja. A két eltérő szociális háttér és szokásrendszer morbid találkozása adja a szórakoztatás alapját, valamint az olyan pillanatok, mint amikor Kate főnökeként a copfos Steve Martin egy biotermékeket előállító cég gurujának szerepében a pénzre koncentrálva meditál a tárgyalóasztalon. Az eredetileg átverésnek szánt bizniszből végül szívmelengetőnek szánt pálfordulás, valódi terhesség, és összességében egy rövid lejáratú, de kellemes moziélmény lesz.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9425