KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bolondok aranya

Kárpáti György

Fools’s Gold – amerikai, 2008. Rendezte: Andy Tennant. Írta: John Claflin, Daniel Zelman, Andy Tennant. Kép: Don Burgess. Zene: George Fenton. Szereplők: Matthew McConaughey (Benjamin Finnegan), Kate Hudson (Tess Finnegan), Donald Sutherland (Nigel Honeycutt), Ewen Bremner (Alfonz). Gyártó: Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 113 perc.

 

Miközben napjainkban lankadatlanul tombol a CGI-kultusz, kézenfekvőnek tűnik, hogy Hollywood a nyolcvanas évek után ismét elveszett világok, eltűnt kincsek nyomába eredjen, s a fantázia 3D által rekonstruált világába kalauzoljon a bitek segítségével (A nemzet aranya, A Karib-tenger kalózai), megteremtve a kalandfilmek legújabb kori reneszánszát. Kár, hogy a Bolondok aranyában a kincskeresés csak ürügy a romanticizált szüzsében, másodlagos történés egy zátonyra futott házasság helyreállításában. A romantikus filmekre szakosodott Andy Tennant vállaltan a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? receptjét újrahasznosítva dobta ismét vízbe a Kate HudsonMatthew McConaughey sikerpárost idei válság-románcában. Mint már oly sokszor, a film hősei ezúttal is úgy érzik, elszúrt házasságukra gyógyír lehet a kincskeresés, amely tevékenység kellő adrenalinnal és izgalommal jár, hogy a feszült helyzetben ismét egymásra találjanak.

A történet ezúttal egy 1715-ben, Fülöp spanyol király uralkodása idején a karibi térségben eltűnt hatalmas kincs keresése körül bonyolódik. A film a romantikus vígjátékok bejáratott cselekményvezetése szerint szerveződik, csakhogy lejárt szavatosságú kiszerelésben. Odavetett, kétdimenziós karakterek, kellemetlen ripacskodás, mondvacsinált konfliktusok: mindenféle drámaiság bántóan sematikus és banális, s az egész sokkal inkább emlékeztet valamiféle karibi búvár–jet-ski vakációra, semmint vérre, kincsre, házasságra menő küzdelemre. Nem érezni a tétet, mert lényegében nincsen, a kaland-aktus folyamatosan háttérbe szorul az üresjáratok miatt. A műfajok rosszul megválasztott arányának eredményeképp a film kalandnak nem elég kaland, romantikusnak nem elég romantikus, ellenben minden pillanatban kirívóan felszínes. Legalább a stáb jót vakációzott a Bahamákon és az ausztrál forgatási helyszíneken – de ez a nézőt aligha fogja vigasztalni.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9333