KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kárhozott szeretők

Herpai Gergely

Ask the Dust – amerikai, 2006. Rendezte és írta: Robert Towne. Kép: Caleb Deschanel. Zene: Ramin Djawadi, Heitor Pereira. Szereplők: Colin Farrel (Arturo Bandini), Salma Hayek (Camilla Lopez), Donald Sutherland (Hellfrick), Eileen Atkins (Mrs. Hargraves). Gyártó: Paramount. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 117 perc.

 

John Fante Depression Era című regényéből készült filmben Colin Farrell egy fiatal, ambiciózus, de annál szegényebb írót alakit, aki a 30-as évek Los Angelesében egy szállodai szobában tengeti életet, mígnem össze nem hozza a sors Camillával, a tüzes és gyönyörű mexikói felszolgálólánnyal (Salma Hayek).

Habár a történet eleinte érdekesen indul, sok furcsa figurával és szituációval, az izgalmasnak tűnő szálak végül nem vezetnek sehová, csak egy banális és semmitmondó szerelmi viszonyba. Pedig a feszült jelenetek még csak nem is hiányoznak a filmből, láthatunk éjszakai meztelen fürdőzést a viharos tengerben, egy váratlan földrengést, egy veszélyesnek tűnő szerelmi viszonyt Bandini és egy eltorzult testű femme fatale között, de végül az összes helyzet a lehető legsablonosabb módon zárul. Bandini motivációi és cselekedetei egyre érthetetlenebbek, és Colin Farrell szokásos négy-öt sztenderd arckifejezése, illetve a rosszul megírt forgatókönyv kevés ahhoz, hogy legalább a film végére megértsük, miért viselkedett sokszor oly kegyetlenül és bosszantóan ostobán Camillával a férfi. Az egyetlen, aki miatt érdemes megnézni a filmet, az Salma Hayek a büszke, de sebezhető mexikói lány szerepében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8830