KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szótagrejtvény

Loránd Gábor

 

Nagyon rémes krimit; szándékozott rendezni Pawel Komorowski. Láttunk is idegborzoló hajszát a lépcsőházban, borotvával felhasított arcot, tenyeret, hallunk Tarzanénál velőtrázóbb sikolyokat ebben a bűnügyi szerelmi három-, sőt négyszög-történetben. Piotr, sebész főorvos, családapa (a Keresztesekből és a Mater Johannából jól ismert Mieczyslaw Voit alakítja), szerelmi viszonyt folytat Évával, aki ugyanabban a kórházban asszisztens. Felesége nem akar válni, viszont szeretője elhagyja egy fiatalabb férfiért. De amikor Évától névtelen levelekben egy zsaroló pénzt követel, és borotvával fenyegeti (hogy milyen okból, milyen alapon, nem tudjuk meg), a lány Piotrnál keres menedéket. A fenyegetések nem maradnak abba, a sikolyok szaporodnak, végül is, mire a rejtély (lesz néző, aki hamar rájön...) megoldódik, Éva bomlott aggyal mered a semmibe, Piotr pedig ajtaja előtt zokog.

Komorowski úgy nem talál a célba, hogy egy kicsit túllő rajta. Az unalom buktatóját (a krimire leselkedő egyik lehetséges veszély) sikerrel kerüli el – viszont talán az elszánt „izgatási” szándék az oka, hogy az izgalom nem mindig magából a történetből, annak ka-nyaraiból fakad, hanem gyakran külsődleges, hatásvadász fogások idézik elő; s a történet logikailag sem mindig hiteles. Tudatos, de nem igazán szerencsés lélektani-hiszterizáló műveletek kelepcéjébe lép fél lábbal a rendező. Azért csak fél lábbal, mert egy-egy pillanatra valamennyire magától a sztoritól is „izgulhat” a néző.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/10 47-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8125