KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Dalol a flotta

Molnár Gál Péter

 

Nem biztos, hogy amikor 1944 áprilisában a Metropolitanben Bernstein és Jerome Robbins bemutatják Fancy Free című balettjüket, majd a belőle készült musicalt ugyanez év decemberében az Adelphi Theatre-ben (On the Town A városban), a három kimenős matróz szerelmet kergető szabadnapját elmesélve elfelejtették volna a Dalol a flottát. Az 1936-os revüfilm Irving Berlin népszerű dallamaira épül és két sztárra, akik a harmincas évek végi musical-fellendülésben nagy szerepet vállaltak: Fred Astaire és Ginger Rogers. Az elegancia, a könnyedség és a nagy tánctudás, a kedvesség megtestesítői voltak, anélkül hogy bájkolódtak volna. Eszményi partnerekként szteppelték végig a harmincas évek zenés revüfilmjeit. Rogers itt egy táncos szórakozóhelyen dolgozik, ahová betéved kimenős matróztársaival Fred Astaire.

Astaire matróznak is elegáns alakjára rákopírozódik Jack Nicholson képe, aki az Utolsó szolgálatban elítélt matrózt kísér a börtönbe egy társával, de megszánva őt, szabad estét csinálnak neki, élvezendő még egyszer az élet kínálatait. Sorba rakva ez a három matróz-szabadnap-film: a Dalol a flotta ártatlan unalomelűző táncmámorától a zeneileg, táncilag, dramaturgiailag, gondolatilag magvasabb A városbanon át a megkeseredett szemléletű az Utolsó szolgálatig: kitetszik a nézők meseigény-változása, a szelíd szamárságtól a megemelt valóságon át a dokumentarista-gyanús igazságig.

Most, amikor az 1936-os táncos filmet újravetítik a televízióban – titkos sorozatként –, megkérdezhető volna, miért nem láthattuk még mindig A városban musical 1949-es megfilmesítését Gene Kelly, Frank Sinatra és Betty Garrett főszereplésével.

De a nagymamámnak is csak a Tolnai Világlapja régi példányai voltak meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7439