KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A férfi mögött

Benke Attila

The Wife – svéd–amerikai, 2017. Rendező: Björn Runge. Szereplők: Glenn Close, Jonathan Pryce, Christian Slater. Forgalmazó: Sony. Szinkronizált. 99 perc.

 

„Minden sikeres férfi mögött ott áll egy erős nő”. A mondás manapság pejoratív értelmet nyert, különösen a Harvey Weinstein-botrány miatt Hollywood megtisztítását szorgalmazó #MeToo-mozgalom kibontakozása után, mert sokak szerint azt sugallja, hogy az erős nő csak annyiban lehet erős, amennyiben egy férfit támogat. Ezt a problémát több kortárs film is körbejárja, művészfigurákat a cselekmény középpontjába állítva. Tim Burtontől a 2014-es Nagy szemek igaz történetet mesél el egy tehetséges festőnőről, akinek népszerű képeit szélhámos férje sajátjaiként állítja ki, így a férfi aratja le a babérokat. Életrajzi dráma a friss mozipremier, a Colette is, amelynek címszereplőjét kihasználja író férje, és a fiatal nő tollával ékeskedik. Hasonló konfliktus bontakozik ki Björn Runge (Fordulatok, Happy End) legújabb filmjében, A férfi mögöttben, ám Runge főhősnője a Nagy szemek és a Colette főszereplőivel ellentétben nem tudott időben kilépni a szélhámos férj árnyékából.

A férfi mögött a nők érvényesülésének nehézségeiről író Meg Wolitzer 2003-as regénye, a The Wife adaptációja. Joseph Castleman befutott idős író, akinek végre teljesül hű feleségével, Joannal közös álma, és megkapja az irodalmi Nobel-díjat. Azonban a házaspár örömét beárnyékolja Nathanial, a botrányokra éhes életrajzíró feltűnése, aki kiszagolta, hogy Joseph írásaival valami nincs rendben. Miután Nathanial és Castlemanék fia, David szembesítik Joant azzal, hogy tulajdonképpen a szellemíró nőnek kellene átvennie a Nobel-díjat, az asszonyban eltörik valami, és felébred női büszkesége. Ám lehet, hogy már késő megtenni a logikus lépést, amit évtizedekkel ezelőtt kellett volna meglépnie, amikor a fiatal Joseph először zsarolta meg érzelmileg: vagy megírja helyette sikerregényeit, vagy véget ér a kapcsolatuk.

A férfi mögött úgy indul, akár Ingmar Bergman klasszikusa, A nap vége, és azt hihetjük, hogy egy idős férfi számadásáról fog szólni, aki már megjárta az életet, és elkövetett pár hibát. Björn Runge lassan fedi fel a kínos titkot, ami észrevétlenül erodálja a felszínen boldog kapcsolatot. Sokat sejtet a nyitójelenet, amelyben Joseph a fáradt Joan akarata ellenére mászik rá az asszonyra, hogy önző módon kielégítse magát, nem törődve a nő vágyaival. Persze Joan nem nagyon ellenkezik, de utólag megérti a néző, hogy azért, mert túl sokáig élt az érzelmi zsaroláson és eltemetett, illetve megjátszott érzelmeken alapuló házasságban. Találó ebből a szempontból A férfi mögött díszlete: Castlemanék háza úgy néz ki, mint egy berendezett színpad, ahol minden művi, túldíszített, látványos díszlet, ami csak elfedi a kiábrándító valóságot, és ahonnan szemrebbenés nélkül hazudik a két idős ember a nagyvilág és egymás szemébe. Apropó, színjátszás. A két színészveterán, Glenn Close és Jonathan Pryce remekelnek főszerepeikben, a színésznő Golden Globe-díjat és Oscar-jelölést is kapott alakításáért. Ezért is feltűnően gyengék a flashbackek, amelyekben Björn Runge a nagy öregekhez képest halovány fiatal színészekkel volt kénytelen elmesélni, hogyan alakult ki Joan és Joseph egyoldalú kapcsolata. Ám ezt leszámítva A férfi mögött úgy erős és őszinte feminista film, hogy közben mentes a #MeToo-mozgalom szélsőségeitől és a Colette didaktikusságától. Björn Runge műve csendben, mértéket tartva bontja le a „minden sikeres férfi mögött ott áll egy erős nő”-ideológiát, és bár kicsit nehezen izzik fel, de amikor ez megtörténik, akkor Joan tragikus története a stáblistáig odaszegez a képernyőhöz.

Extrák: Beszélgetés a színészekkel, Glenn Close elemzi a filmet, Kérdezz-felelek Glenn Close és Meg Wolitzer közreműködésével, előzetes.

Extrák: Interjúk a színészekkel, és Meg Wolitzer regényíróval, továbbá mozielőzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14054