KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Federico Fellini válogatás

Gelencsér Gábor

Az édes élet (La dolce vita) – olasz–francia, 1960. Szereplők: Marcello Mastroianni, Anita Ekberg, Anouk Aimée. 167 perc.

A nők városa (La città delle donne) – olasz–francia, 1980. Szereplők: Marcello Mastroianni, Anna Prucnal. 133 perc.

A Hold hangja (La voce della luna) – olasz–francia, 1990. Szereplők: Roberto Benigni, Paolo Villaggio. 115 perc.

Forgalmazó: Etalon Film.

 

Az Etalon Film fontos lépést tett Fellini filmjeinek teljes körű DVD-kiadása felé: a már korábban megjelent Az édes élet mellé felkerülhet a polcra A nők városa és A Hold hangja is. Így az első „fél” film, az Alberto Lattuadával közösen jegyzett A varieté fényei, valamint a rendező sajátos „szerzői dokumentarizmusát” képviselő Bohócok és Interjú, továbbá az egész estésekkel egyenrangú újabb „felek” (a Szerelem a városban című szkeccsfilmben a Házasságközvetítő iroda, a Boccaccio 70-ben a Doktor Antonio megkísértése) kivételével (a Különleges történetek című szkeccs, benne Fellinitől a Tobby Dammittal, szintén megjelent nálunk) az életmű legjelentősebb darabjai elérhetők a hazai cinephilek számára. Tizenöt és fél film a három és féllel szemben – nem rossz arány.

Jelen válogatásnak tehát elsősorban a hiánypótlás a célja, mindazonáltal az összeállítás egyfajta keresztmetszetet nyújt a Maestro stílusának alakulásáról. A három film történetesen egy-egy évtized élén áll – de nem ezért jelölnek ki új irányt a pályán.

Az 1960-as Az édes élet Fellini modernista korszakának nyitánya. A korábbi munkák még a neorealizmus vonzásköréhez tartoznak, amelytől majd Az édes életet közvetlenül megelőző Országúton és Cabiria éjszakái fog eltávolodni egyfajta „spirituális neorealizmus” felé. Az édes életben a szegénység neorealista közegét a polgári világ dekadenciájának egyszerre vonzó és taszító televénye váltja fel, a realista ábrázolásmódból ki-kilépő, egyre erőteljesebb stilizáció pedig átveszi a formaszervező szerepet, s inkább a realista megoldásokat érezzük „vendégnek” a film stilizált közegében. Fellini a Trevi-kútnál és a Via Venetón forgatja legendás képsorait, ám ezek a helyszínek egyre kevésbé valóságosak (a Via Veneto egyes jelenetei ráadásul már díszletben készülnek), jóval inkább mitikusak, egy rendezői látomás motívumai. S ugyanígy az olasz jóléti hatvanas évek világának és az elidegenedés elvont filozófiai fogalmának mezsgyéjén egyensúlyoz „korunk hőseként” a Marcello Mastroianni alakította kiégett újságíró, hogy aztán végképp elmerüljön az édes élet bús világában. A 8 és ½ ugyanezt a gondolatot viszi tovább – immár a modernista tudatfilm teljes vértezetében, ahogy Mastroianni alteregó karaktere is Az édes életben fogalmazódik meg először, hogy aztán a 8 és ½-ben teljesedjen ki, s majd folytatódjon A nők városában és lezáródjon a Ginger és Fredben, mintegy keretbe foglalva az életmű modernista szakaszát.

Fellini „klasszikus” modernizmusa már a hatvanas évek közepétől ornamens formát ölt (Júlia és a szellemek), s ez – valamint az önéletrajzi szerzőiség előtérbe kerülése a Rómában és az Amarcordban – határozza meg a hetvenes évek filmjeit egészen a Casanováig. Az újabb váltást a Zenekari próba allegorikus fogalmazásmódja jelzi, s ezt a szerényebb, eredetileg a tévének készült, mindössze 70 perces vállalkozást követi a grandiózus A nők városa, amelyben Fellini visszatér a kortársi jelenbe, miközben nem adja fel, sőt fokozza addigi munkáinak látomásos jellegét. Mindehhez a korábbi munkáiban is fellelhető jungiánus ember- és világkép nyújtja az alapot; ebben téblábol ezúttal mitológiatanárként a Mastroianni alakította alteregó-főhős. A nők városa igazi kihívása – és egyúttal problémája – a hétköznapi életvilág mitologikussá formálása. Casanova esetében ez könnyebb feladat volt a hős múltidejűsége miatt, most azonban Snàporaz hol közönséges vonaton utazik egy démoni nőstény társaságában (s persze nyilvánvaló erotikus utalásként robog be a sötét alagútba), hol gigantikussá stilizált női bokszmérkőzés szemtanúja. Ha nem alkot is ezúttal koherens egységet e film világa, kétségtelenül lenyűgöző képekben tanúskodik egy páratlan vizuális fantáziájú rendező nagyszabású művészetéről. S ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a filmből nem a történetre (ha van egyáltalán), hanem a képekre mint önmagukban álló epizódokra emlékezünk (mint amilyen a beszélő nevű Katzone doktor házának folyosója a meghódított nők végtelen – és hangosított – portréival).

Az 1990-es A Hold hangja a három évvel később elhunyt rendező utolsó filmje lett. Valóban érzünk benne valamiféle hattyúdalszerű melankóliát: összefoglalást és búcsút. Fellini ismét mitikussá stilizált benső tájain, archetipikus alakjai között bolyong. Új alteregója (akit ezúttal Roberto Benigni alakít) viszont már nem elidegenedett a világtól, nem szorong a nőktől, hanem épp ellenkezőleg, keresi a kapcsolatot mindennel és mindenkivel – de leginkább a szeretettel és a szerelemmel; míg régi alakmása (akit most Paolo Villaggio formál meg) rezignált visszafogottsággal kíséri bolondos társát boldogságkereső útján. S hogy mindez inkább már a Hold hangja… – nos, úgy tűnik, Fellini ekkor sem feledkezett el arról, hogy a Földön él(t).

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13917