KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Salamon király kalandjai

Kovács Kata

The Legend of King Solomon – magyar-izraeli, 2017. Rendezte: Albert Hanan Kaminski. Írta: Böszörményi Gyula és Albert Hanan Kaminski. Zene: Ady Cohen. Gyártó: Eden Productions / Cinemaon. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Szinkronizált. 80 perc.

A Berg Judit nagysikerű történetéből készült Lengemesék után idén kerül a mozikba Pálfi Zsolt animációs rendező másik munkája, az izraeli-magyar koprodukcióban készült Salamon király is, ugyan itt az alkotó (és vele a magyar Cinemon stúdió) nem az egész produkcióért, hanem kizárólag az animációs rendezésért felelt, és maga a történet is inkább a közel-keleti közönség szívéhez áll közel, mint a hazaiéhoz. Az iskolás korosztálynak szóló, hagyományos rajzanimáció alkalmazásával készült történet Salamon ifjúkorából uralkodóvá érésének kalandjait és a párválasztását (megrendezett vs. szerelmi házasság) meséli el. A történetbeli próbatétel ugyanakkor az apák bűneivel való leszámolásról is szól, és ez talán a legnagyobb ereje: az ifjú trónörökös ellenfele Edóm utolsó királyának fia, aki Salamon apja, Dávid bűnéért, Edóm lerombolásáért esküdött bosszút.

Mi sem áll azonban távolabb a Salamon királytól, mint a bibliai történetek komorsága, habár a legnagyobb gyengéje épp az, hogy a könnyedséget nagyon gyenge („a róka rókázik”) humorral fűszerezi. A film részben maga is az ifjú Salamonhoz illően éretlen, és a jellegtelenség csapdájába esik: a 700 millió forintos költségvetés nem volt elég a műfajához illően grandiózus, nagyköltségvetésű animációs filmre, a látványvilága pedig nem elég egységes és kidolgozott, főképp pedig nem egyedi ahhoz, hogy művészi igényessége miatt keltsen feltűnést. Ugyanakkor a Böszörményi Gyula nevét dicsérő forgatókönyv nagyon is fordulatos, jó értelemben tanulságos, karakterei kidolgozottak és szerethetőek, a fiatal Salamon figuráját pedig sok játékossággal ragadja meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/11 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13453