KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fiú a vonaton

Baski Sándor

The Boy on the Train – amerikai, 2016. Rendezte: Roger Deutsch. Írta: Randy Cashmere és Roger Deutsch. Kép: Kis Gravi András. Zene: Holtai Gábor. Szereplők: James Eckhouse (Roger), Tóth Barnabás (János), Szervét Tibor (Antal), Herczenik Anna (Kata), Wéber Kata (Eszter). Gyártó: Otto Films. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 80 perc.

 

Roger Deutsch formabontó filmjeinek summázata: semmi nem az, aminek látszik. Az amerikai születésű, de ma már Európában (jelenleg Budapesten) élő és alkotó rendező legtöbbször a dokumentum és a fikció határainak elmosásával kísérletezik. Saját, évekkel vagy olykor évtizedekkel korábban rögzített dokufelvételeit használja fel narrációs játékaihoz, olykor azzal az egyértelmű szándékkal, hogy a nézőt – ahogy a mockumentary műfajban szokás – megtévessze, vagy legalábbis összezavarja. Első Magyarországon forgatott játékfilmjében ennek a gyakorlatnak a morális aspektusaira reflektál.

A Roger névre keresztelt amerikai rendező a rendszerváltás környékén a magyar gyermekvasutakról forgatott. Több mint húsz évvel később visszatér Budapestre, hogy bemutassa a filmet, amelyben titokban rögzített felvételek is vannak (ezeket annak idején valóban Deutsch készítette). A vetítés után János, egy harmincas férfi megkeresi és azt állítja, ő az egyik rossz színben feltüntetett kisfiú a filmben. Szerinte Roger csúsztatott és hazudott, magyarázatot és bocsánatkérést követel. A rendező beleegyezik, hogy kettesben leutazzanak vidékre a férfi családjához, hogy menetközben tisztázhassák a félreértéseket.

A rögtönzött road trip elején Deutsch beinvitálja a suspense-t is a történetbe – alteregója arra gyanakszik, hogy János bosszút akar rajta állni –, amitől még a művészek felelősségét taglaló hosszas diskurzus is feszültséggel és téttel telítődik. A rendező ugyanakkor Roger szándékainak őszinteségét illetően is elbizonytalanítja a nézőt, aki joggal gyaníthatja: a filmes semmit nem bánt meg, és csak azért vállalta az utazást, hogy megfigyelje leendő exploitation projektje alanyát a „természetes környezetében.” Ugyanígy Deutsch álláspontja sem derül ki, ő csak a kérdéseket teszi fel. Filmje mégis bátor vállalás: az avantgárd kifejezésmódokról lemondva – a képi világ talán már túl konvencionális is – mindent a színészekre tett fel, és elsősorban a Jánost alakító Tóth Barnabásnak köszönhetően, bejött a számítása.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/09 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13354