KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A tinilány naplója

Pápai Zsolt

The Diary of a Teenage Girl – amerikai, 2015. Rendezte: Marielle Heller. Szereplők: Bel Powley, Alexander Skarsgård, Kristen Wiig. Forgalmazó: SPHE. 96 perc.

 

A felnövéstörténet, vagyis coming-of-age-sztori a Négyszáz csapás óta a függetlenebb, fiatalabb, kezdő(bb) rendezők egyik favoritja, és jó ideje az amerikai indie-film fő árucikke is. Hálás feladat ilyen filmmel indulni a pályán, hiszen az alkotók számára a maguk élettényei kiapadhatatlan inspirációforrásul szolgálnak, de veszélyes is, mert nehéz újat mondani a tárgyban. A rendezőként most debütáló (sorozatszínészként azonban nem ismeretlen) Marielle Hellernek sikerült: jóllehet számos klisét is adaptált, mégis friss hangvételű filmet forgatott egy bakfis eszméléséről, Phoebe Gloeckner 2002-ben megjelent regénye alapján.

A történet San Franciscóban játszódik, a hetvenes évek derekán, hőse a még originális magánéleti csalódások előtt álló, és a nagybetűs életre tágra nyílt szemmel bambuló, 15 éves Minnie (a 23 éves Bel Powley ihletett alakításában). A felnövés nem tagolatlan folyamat, hiszen kiemelt események, a felismerések, rádöbbenések, megértések kitüntetett pillanatai tarkítják, és Heller direktornő az emberré serdülés efféle stációira építi filmje ritmusát: a játékidő első felében kevesebb, később egyre több ilyen stációt mutat, így modellezve hősének érését. Heller, ha kell, lírizál („Ez most egy sűrű, sötét éjszaka, melyben a szemeim a reflektorok.”), máskor nyers és arcpirítóan direkt (lásd a hősnő szexuális fantáziálásainak megjelenítését), továbbá arra is kísérletet tesz, hogy képeket bányásszon elő Minnie lelkének mélyéről, amit a diszkréten és valóban csak indokolt esetekben bevetett animációs betétekkel meg is old. A tinilány naplója nem véletlenül aratott számos fesztiválon, a Sundance-től Berlinig – érthetetlen viszont, hogy nézők szívét miért nem ejtette rabul, és teljesített olyan gyengén a mozipénztáraknál.

Extrák: Audiokommentár a szereplőkkel és a rendezővel; interjúmorzsák; kisfilm a regény adaptálásának folyamatáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12869