KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Hungarian Comics Speak English

Bayer Antal

Magyar képregények és képregényesek napja ide vagy oda, a Hungarocomix 2015 standjain meglepően sok angol nyelvű új kiadvány sorakozott – hazai alkotóktól. Bár nagyon különböző munkákról van szó, és különböző okok vezethettek az angol nyelv választásához, ez a közös vonásuk elegendő ahhoz, hogy róluk szóljon most a rovat.

Az első kiadványnál rögtön az lett volna a furcsa, ha magyarul készül, hiszen alkotója egy külföldi egyetemen tanult, és ez volt a diplomamunkája. Olyan jól sikerült, hogy a szerző engedett barátai kérésének, és kis példányszámban kinyomtatta. Szerencsére jutott belőle a nyilvánosságnak is.

Mivel a rendezvény előtt csak a borítóját láttam, és egy lelkes, de szűkszavú ismertetőt olvastam róla, a vidám színekből ítélve ártatlan gyermekmesének hittem, ám nagyobbat nem is tévedhettem volna, hiszen már az első oldalakon explicit szexjelenet fogadja az olvasót. Persze ne gondoljunk céltalan pornóra, ez a képregény egy fantasztikus utazás alkotójának a gondolatvilágába, szereplőinek és saját magának az útkeresésébe, ahol minden kép, minden történés kérdések egész sorát teszi fel. Nem túlzás azt állítani, hogy Marjai Petra Csilla a képregénynek idehaza eddig teljesen ismeretlen területét nyitotta meg a magyar közönség előtt, szándékosan eltérve a dominánsan férfi alkotók és olvasók által definiált fősodortól, különösen tekintettel az amerikai mainstream sablonjaira. Megérdemelne egy magyar nyelvű kiadást és szélesebb körű terjesztést.


Eki & Coco. Színes, 66 oldal, puhafedeles. Szerzői kiadás.

Jelenleg is külföldön, Angliában él a következő két képregény írója, aki valójában inkább az interneten gondolta terjeszteni munkáit, nem is feltétlenül csak magyar olvasóknak. Az egyik rajzoló kiállításának az apropóján készültek nyomtatott példányok, ezekből jutott a Hungarocomixra is.

A neten rövid folytatásokban futó Blenderből az első három epizódot kaptuk. Nem vagyok nagy szakértője, sem kedvelője a borzongató zsánereknek, de talán nem járok messze az igazságtól, ha ezt a „trash horror” kategóriába könyvelem el. Daniel A. Prim történetének az első látásra nem különösebben érdekes főszereplője vélhetően ártatlanul került börtönbe, ahol aztán csúnya dolgok történnek vele. Borbás Bence nyers rajzai fokozzák az idegenkedő érzéseimet, a mívesebben elkészített borító ellenben azt sugallja, hogy valami többről is szól ez a képregény. A kiadó honlapján olvasható már a folytatás is.

Blender. Színes, 24 oldal, irkatűzött. Kiadó: Free Fantasy Comics.

 

Egészen más műfajba tartozik az író másik munkája, amelynek a megrajzolására az eddig főleg a Dörmögő Dömötörbe és a Csodaceruzába készített gyermekképregényeiről ismert Ambrus Izsákot nyerte meg. A Day of the Robots arról szól, hogy egy adminisztrációs hiba folytán egy gyár robotjai kapnak egy szabadnapot, amit változatos és ötletes módon töltenek el. Ezt is jó lenne magyarul megjelentetni.


The Day of the Robots. Színes, 24 oldal, irkatűzött. Kiadó: Free Fantasy Comics.

Lapzártáig gyakorlatilag semmilyen háttérinformációt nem kaptam a következő kis képregényről, még a magukat idegen hangzású művésznevekkel (Frank Zippo, Sam Holgersson) álcázó alkotókat sem ismerem, így azt sem tudom, hogy az utolsó pillanatban beesett kiadvány miért angolul beszél, és miért eredeti francia nyelven idézi hosszasan az Internacionálét. Ám az 1960-as években simán betették volna a Zap Comixba, és hogy fricskáiból mégis árad a frissesség, talán nem csak a magyar underground képregény jelentős fáziskésésének tudható be.


The League of Lube. Fekete-fehér, 24 oldal, irkatűzött. Kiadó: Monkey Mill.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 68-68. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11958