KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Michel Houellebecq elrablása

Vajda Judit

L’enlèvement de Michel Houellebecq – francia, 2014. Rendezte és írta: Guillaume Nicloux. Kép: Christoph Offenstein. Szereplők: Michel Houellebecq (Houellebecq), Mathieu Nicourt (Mathieu), Maxime Lefrancois (Maxime), Francoise Lebrun (Francoise). Gyártó: Les Films du Worso. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 93 perc.

 

Michel Houellebecq híresen pesszimista francia író, botrányfigura és a popkultúra viszonya olyan szoros (lásd például az ő fotójával ellátott, Kiábrándult Értelmiségi név alatt futó mémsorozatot), hogy semmi meglepő nincs abban, ha a címszereplésével forog le egy film. Főleg, hogy Houellebecq intim viszonyt ápol a mozgókép világával: nemcsak több művét adaptálták, de ő maga is rendezett, sőt apróbb szerepekben is feltűnt már. A térkép és a táj című regényében pedig megjelenik egy, az íróval feltűnően sok hasonlóságot mutató figura, akit Michel Houellebecq-nek hívnak.

Michel Houellebecq-nek hívják a Michel Houellebecq elrablásának Michel Houellebecq által megformált főhősét is – ahogy saját néven szerepelnek a film további résztvevői is. De ezt leszámítva is mérget vehetünk rá, hogy az alkotás nem szabályos emberrablós thriller. Erről elsősorban maga a főhős/főszereplő gondoskodik. Lelkialkatával összhangban például a legkevésbé sem rázza meg, hogy elrabolták, és megpróbálja ugyanúgy élni tovább az életét, melynek legfontosabb része, hogy meglegyen a napi betevő piája és cigarettája. További, a zsánerfilmmé válás ellenében ható tényező, hogy még utalás szinten sem derül ki, ki a film főgonosza, azaz a Houellebecq elrablására megbízást adó illető.

Guillaume Nicloux korábban egy veretes irodalmi adaptáció (Az apáca) mellett szabályos thrillereket (Személyes ügy, Az őrület vonzásában) is rendezett, most azonban mindent elkövet annak érdekében, hogy dekonstruálja a műfajt. Erre irányuló törekvései egy nemcsak kétértelműségeket, de hagyományos vígjátéki, sőt burleszk-elemeket is bevető humorban csúcsosodnak ki, és zseniális az is, ahogy egyes motívumokban (imitált verekedés, az agresszió váratlan kitörése, „autós üldözés”) mégis visszalopja a kiindulási alapul szolgáló zsáner elemeit a filmbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11759