KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hódkóros

Tüske Zsuzsanna

The Beaver – amerikai, 2011. Rendezte: Jodie Foster. Írta: Kyle Killen. Kép: Hagen Bogdanski. Zene: Marcelo Zarvos. Szereplők: Mel Gibson (Walter), Jodie Foster (Meredith), Anton Yelchin (Porter), Jennifer Lawrence (Norah). Gyártó: Summit Entertainment / Participant Media. Forgalmazó: Corner Film. Feliratos. 91 perc.

Számos hollywoodi zsánerdarab mesélt már arról, milyen következményekkel jár egy képzeletbeli barát felbukkanása a fõhõs oldalán, hogyan segítheti át viszontagságaikon, vagy keverheti még nagyobb bajba. Ezek a figurák nem csak megjelenési formájukban, de mûfaji származásukban is igen különböznek az 1950-es Harvey vígjátéki közegben mûködõ, láthatatlan óriásnyúlától (aki a szürkeségtõl és magányától az alkoholizmus felé forduló férfi társaként jelenik meg) A plasztik szerelem zárkózott fõhõsének engedelmes guminõjéig. Leginkább mégis thrillerekben boldogulnak ezek a különös másodhegedûsök, az ösztön-én fenyegetõ alakjai gyanánt, lásd az 1978-asA mágus vérfagyasztó darabját, amelynek küszködõ bûvésze hasbeszélõként, egy bábun keresztül nyer önbizalmat és szerelmet, hogy aztán a figura teljes hatalomátvételével meghasonult gyilkossá váljon.

A képzeletbeli társak családjának friss tagja, a Hódkóros elõdei jó és rossz tulajdonságaiból egyaránt örökölt, ténykedését azonban a családi dráma mûfaji színterén végzi. A fõhõs ezúttal egy kétgyerekes családapa és üzletember, aki súlyos depressziója nyomán elveszti kapcsolatát környezetével. A pozitív változást egy hód formájú kesztyûbáb feltûnése hozza meg, aki nem csak az öngyilkosságból rántja vissza Waltert, de terápiás eszközként is remekül mûködik – ám az új erõre kapott otthoni élet az üzlettel együtt megfeneklik, amikor világossá válik, hogy a plüsstestû rágcsáló nem csak átmeneti vendég a családban.Jodie Foster (Más, mint a többiek, Szédült hétvége) harmadik játékfilmes rendezésében ismét az eltávolodás témáját veszi elõ: pontosabban azt, hogyan dolgozzák fel a családtagok, ha különc van köztük. Régi szokását megtartva a színész-rendezõ a humort sem hagyja el a dráma mellõl, amelynek elsõdleges forrása persze a hétköznapi élet legintimebb pillanataiba is bebocsátást nyerõ hódbáb jelenléte – a fõhõs baljáról lerántva el is tûnne minden szokatlan vonás a filmbõl és csupán egy sokszor látott elemekbõl, szívvel és tisztességgel összerakott alkotás maradna a helyén.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10778