KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Tigrisek földjén

Alföldi Nóra

Tigerland – amerikai, 2000. Rendezte: Joel Schumacher. Szereplők: Colin Farrell, Matthew Davis, Clifton Collins Jr. Forgalmazó: InterCom. 101 perc

Ha a megboldogult nyolcvanas-kilencvenes években egy A-kategóriás új-hollywoodi rendező megunta az olcsó szórakoztató darabok dirigálását, nem kellett messzire nyúlnia. Vietnam, mint vérző seb, mindig lehetőséget biztosított a mély morális tartalmak, komoly szerzői–politikai hitvallás deklarálására.

Joel Schumacher némi késéssel valósította meg Vietnam-ambícióit, és ha a 2000-es Tigrisek földjén nem is kavart nagy port, a botrányos Batman-filmjei miatt kisiklott rendezői karriert végleg visszazökkentette a megbízható középszerűség vágányára, míg a tejfölösszájú, kezdő Colin Farrellt a magaslatok felé eresztette.

A Tigrisek földjében minden a menetrend szerint halad, aprócska csavar, hogy a történet 1971-ben játszódik, mire a háború már veszett ügy volt, mindennek tetejébe a főhősök el sem jutnak a csatatérig, morális dilemmáikat és harcaikat a kiképzőtábor mesterséges közegében vívják meg. Tálcán kínálják magukat tehát az idézőjelek, ám Schumacher nem csapja le a ziccereket, inkább biztonsági játékot űzve érzelmes, de jól funkcionáló tanmesét vezényel. A Tigrisek földje hétköznapi jellegét erősíti a képi világ: a leginkább Darren Aronofsky állandó operatőreként ismert Matthew Libatique a film első kétharmadában nagyon színtelen képi megoldásokkal él. A történetvezetés szintjén Schumacherhez híven csalogató a koncepció, de a film inkább az egyszerű, jólesően kiszámítható sablonok felé fordul, míg olyan nem lesz, mint a katonai menza főztje: szagtalan, íztelen, hagyományos, de rendkívül tápláló.

Extrák: audiokommentár a rendezővel; kisfilmek a film készítéséről; próbafelvételek a színészekkel; mozielőzetes és televíziós előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10708