KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Élek és szeretek

Kolozsi László

Yo tambien – spanyol, 2009. Rendezte és írta: Álvaro Pastor, Antonio Naharro. Kép: Alfonso Postigo. Zene: Guille Milkyway. Szereplők: Pablo Pineda (Daniel), Lola Duenas (Laura), Isabel García Lorca (M Ángeles), Antonio Naharro (Santi). Gyártó: Alicia Produce / Promico Imagen. Forgalmazó: Corner Film. Feliratos. 103 perc.

 

Egy barátnőm egyszer azt találta mondani, rövid spanyol körútja útja után, hogy Barcelonában sokkal több a rokkant kocsis, mint hazánkban. Nem, mondtam, bizonyára nem több, csak a katalán fogyatékkal élők ki tudnak menni az utcára, tudják használni a tömegközlekedést, nincsenek kizárva a hivatalokból, a szórakozási lehetőségekből. Spanyolország e tekintetben is élhetőbb hely. Ezt a tételt ékesen bizonyítja az Élek és szeretek című romantikus komédia, amelynek főhőse egy Down-kóros férfi, Dániel. Már az álmélkodásra adhat okot, hogy hősünk dolgozik, annak ellenére, hogy kihívás neki egy másológép kezelése, ráadásul nem részmunkaidőben foglalkoztatják. Élete, az itteni viszonyokat ismerve, felkavaróan teljes. Táncolni jár. Úszni. Előadásokat tart. Az irodában ismeri meg – az akkor még szőke – Laurát. Történetük kissé sablonos, egyszerű szerelmi történet. És ez így is van rendjén. Nem kérdés, hogy joga van-e

Down-kórosnak a szerelemhez. Nem kérdés, hogy élhet-e teljes értékű életet. A film két szerelmes szereplőjének egymáshoz közeledése hasonló minden szerelmes egymás közeledéséhez. Közhelyekkel fejezik ki, mit éreznek egymás iránt. Szerelmi vallomásaik ugyanúgy akadoznak, mint bárki másé is. Ahogy Laura nem kezeli másnak Dánielt, nem kezelik másnak Dánielt a film alkotói sem.

Egyszerű és megható szerelmi történet az Élek és szeretek, amiben, mint azt sejteni is lehet, nem Dániel az áldozat. Nem ő az, akinek feldolgozhatatlan múltja a szerelem útjába áll; akinek az emberi kapcsolatokba vetett bizalma megrendült. Laura alakítója, Lola Duenas a film harmadik felvonását szinte végigsírja. Sírása őszinte, nyíltsága megrendítő: a toleranciát dicsőítő számos spanyol film alig valamelyikében találni ilyen emberi, ilyen angyalian közvetlen, szerethető szereplőt. A Dánielt alakító Pablo Pineda, félresöpör minden előítéletet. Ennek a nagyszerű színésznőnek (Volver), a mai európai film egyik legnagyobb alakjának méltó partnere. Nem Down-kóros, hanem egy ember, aki történetesen Down-kóros.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10264