KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/május
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Wittman fiúk az Orfeumban Történelmi filmek: Boldog békeidő
• Kovács Ágnes: Piros, fehér – szürke A Fényes szelek színdramaturgiája
• Kincses Károly: Turától Bombayig Sára Sándor fotográfiái
• Szekfü András: Társ és koronatanú Hamvassy Anna és a Balázs Béla-hagyatékok
• Kránicz Bence: Kitaposott ösvények Friss Hús
BIOMOZI / GENETIKA
• Borbíró András: Isten munkaasztalán Biohekkerek hajnala
• Sághy Miklós: Zöld filmek Hódosy Annamária: Biomozi
• Sepsi László: Testképzavar Charles Burns: Black Hole
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: A fal adja a másikat Neil Marshall
WESTERN-LEGENDÁK
• Kovács Patrik: Elvadult tájon gázolok A Ranown-ciklus westernjei
• Varga Zoltán: Józanító haláldal Kultmozi: Rio Bravo
• Vízkeleti Dániel: Józanító haláldal Kultmozi: Rio Bravo
REBELLIS KLASSZIKUSOK
• Varga Dénes: A tisztánlátás bátorsága Elio Petri
FILMZENE
• Pernecker Dávid: Murphy jéghideg könnycseppjei Film/zene: Basil Poledouris
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Újratervezés Graz
TELEVÍZÓ
• Kovács Bálint: Szex, hazugság, pedofilia Neverland elhagyása
• Roboz Gábor: High concept Katja Blichfeld – Ben Sinclair: High Maintenance
• Benke Attila: A kis cézár felesége Alvilág
KRITIKA
• Baski Sándor: Lehetnél te is Mi
• Lichter Péter: Karibi dadaizmus Túltolva
• Kránicz Bence: A rája költészete Manta Ray
MOZI
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: A gyűlölet, amit adtál
• Benke Attila: Hannah Grace holtteste
• Géczi Zoltán: A kokainkölyök
• Nagy V. Gergő: Kedvencek temetője
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Grease

Hungler Tímea

 

A kultuszfilmek sajátossága, hogy nem készül belőlük a producerek által olyannyira kedvelt remake, csak esetleg – az üzleti sikert bizonyítandó – egy kevésbé kultikusra sikeredett folytatás. Így történt a huszadik születésnapját ünneplő Greasealig hangoztatott magyar címén a Pomádéesetében is (Grease 2. 1982. Rendezte: Allan Carr és Robert Stigwood). A mostani nagy eseményre a forgalmazó természetesen kitett magáért, glancba vágta a kis ünnepeltet; helyrepofozta technikailag, kapott ajándékba dolby stereo hangzást, felvarrták a jól látható ráncokat, de – kultuszvoltát bizonyítandó – ez még mindig az a bizonyos film, Olivia Newton-John Travoltástul.

E mozi lényegében kettős nosztalgia: részben a néző számára, aki a képeket nézve elmerenghet az idő múlandó voltán, vagyis megcsodálhatja, kikből lett a cserebogár; részben pedig a történet szempontjából, hiszen a film az ötvenes évek Amerikáját idézi, melyet a honi mozilátogató, ha korombeli, leginkább a limbó-hintó-feelinggel tud azonosítani: jampecok, séró-bárók (bezselézve), lófarkak és táncverseny, fekete-fehér tévé, bandaháborúk, Chevrolet és természetesen rock and roll, némi Bee Geesszel feljavítva, hiszen Jim Jacobs és Warren Casey Broadway-musicalje megelőzte az 1978-as enyhén discosított filmváltozatot.

A történet pedig (zenés filmek esetében bocsánatos bűn) helyre kis limonádé: „modern románc, holdfény és tánc”; a „rút” kiskacsa metamorfózisa szépséges hattyúvá, vagyis az ötvenes évek Amerikájának hetvenes évekbeli nagykorúvá válása; mindezt szende-Sandy radikális átalakulásában elbeszélve, az ábrándos tekintetű tüllszoknyás kislánytól az utolsó jelenet neon-lasztex nadrágos disco-királynőéig, utalva arra, hogy mire is képes a szerelem, ha „Hopelessly devoted to you”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3829