KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/május
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Wittman fiúk az Orfeumban Történelmi filmek: Boldog békeidő
• Kovács Ágnes: Piros, fehér – szürke A Fényes szelek színdramaturgiája
• Kincses Károly: Turától Bombayig Sára Sándor fotográfiái
• Szekfü András: Társ és koronatanú Hamvassy Anna és a Balázs Béla-hagyatékok
• Kránicz Bence: Kitaposott ösvények Friss Hús
BIOMOZI / GENETIKA
• Borbíró András: Isten munkaasztalán Biohekkerek hajnala
• Sághy Miklós: Zöld filmek Hódosy Annamária: Biomozi
• Sepsi László: Testképzavar Charles Burns: Black Hole
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: A fal adja a másikat Neil Marshall
WESTERN-LEGENDÁK
• Kovács Patrik: Elvadult tájon gázolok A Ranown-ciklus westernjei
• Varga Zoltán: Józanító haláldal Kultmozi: Rio Bravo
• Vízkeleti Dániel: Józanító haláldal Kultmozi: Rio Bravo
REBELLIS KLASSZIKUSOK
• Varga Dénes: A tisztánlátás bátorsága Elio Petri
FILMZENE
• Pernecker Dávid: Murphy jéghideg könnycseppjei Film/zene: Basil Poledouris
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Újratervezés Graz
TELEVÍZÓ
• Kovács Bálint: Szex, hazugság, pedofilia Neverland elhagyása
• Roboz Gábor: High concept Katja Blichfeld – Ben Sinclair: High Maintenance
• Benke Attila: A kis cézár felesége Alvilág
KRITIKA
• Baski Sándor: Lehetnél te is Mi
• Lichter Péter: Karibi dadaizmus Túltolva
• Kránicz Bence: A rája költészete Manta Ray
MOZI
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: A gyűlölet, amit adtál
• Benke Attila: Hannah Grace holtteste
• Géczi Zoltán: A kokainkölyök
• Nagy V. Gergő: Kedvencek temetője
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Frantz

Varró Attila

Frantz – francia-német, 2016. Rendezte és írta: Francois Ozon. Kép: Pascal Marti. Zene: Philippe Rombi. Szereplők: Paula Beer (Anna), Pierre Niney (Adrien), Ernst Stötzer (Hoffmeister), Marie Gruber (Magda). Gyártó: Mandarin Films. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 113 perc.

 

Míg Fassbinder példáját követve az amerikai queer cinema élvonalában Todd Haynes hajtott végre egyfajta szerzői fazonváltást álomgyári melodrámák remake-jeivel (Távol a mennyországtól, Mildred Pierce), a francia térfélen Francois Ozon szánta el hasonló lépésre magát: a 8 nő Minnelli-stílusjátéka és az Angel kissé Cukor-mázas regényadaptációja után immár egy konkrét hollywoodi opusz, a pazar Ernst Lubitsch-életmű mélypontjának tekinthető Broken Lullaby (1932) szolgál friss műve kiindulópontjául.

A Raphaelson-Lubitsch álompáros együttműködését indító bombasztikus pacifista melodrámát azonban Ozon nem csupán átírja, de át is tükrözi személyes feldolgozásában. Egy igen elegáns és termékeny forgatókönyvírói ötlettel előbb elmeséli az eredeti sztorit (egy első világháborús francia veterán a fegyverszünet után felkeresi egy elesett német katona gyászoló szüleit, akihez rejtélyes és meglehetősen személyes kötődés fűzi), majd főhőst vált és a megözvegyült mátka látogatásával a párizsi ifjú családjánál a központi motívumok variációján keresztül ismét felmondja, egyúttal átértelmezi az alaptörténetet. A beszédes című Frantz így nem csupán a francia/német háborús tragédia és következményei közé helyez egyenlőségjelet (lásd a Kabaréból ismert sörkerti induló-jelenet Marseilles-verzióját), de Lubitsch programfilmjét egy bonyolult érzelmi kapcsolat árnyalt és szívszorító krónikájává varázsolja – sőt egy bravúros ellipszis segítségével még diszkrét queer-olvasattal is felruházza. Miközben Ozon kontrasztos fekete-fehér képsorain francia és fritz, férfi és nő, bűnös és áldozat olvad egyetlen komplex Tao-emblémába, időnként kiszínesedő jeleneteiben a fikciók és fantázia édenkertje éppen a szomorú valóság művészi átformálását, gazdagítását kínálja gyógyírként a veszteség és vágy monokróm kínjaira.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13194