KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/május
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Wittman fiúk az Orfeumban Történelmi filmek: Boldog békeidő
• Kovács Ágnes: Piros, fehér – szürke A Fényes szelek színdramaturgiája
• Kincses Károly: Turától Bombayig Sára Sándor fotográfiái
• Szekfü András: Társ és koronatanú Hamvassy Anna és a Balázs Béla-hagyatékok
• Kránicz Bence: Kitaposott ösvények Friss Hús
BIOMOZI / GENETIKA
• Borbíró András: Isten munkaasztalán Biohekkerek hajnala
• Sághy Miklós: Zöld filmek Hódosy Annamária: Biomozi
• Sepsi László: Testképzavar Charles Burns: Black Hole
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: A fal adja a másikat Neil Marshall
WESTERN-LEGENDÁK
• Kovács Patrik: Elvadult tájon gázolok A Ranown-ciklus westernjei
• Varga Zoltán: Józanító haláldal Kultmozi: Rio Bravo
• Vízkeleti Dániel: Józanító haláldal Kultmozi: Rio Bravo
REBELLIS KLASSZIKUSOK
• Varga Dénes: A tisztánlátás bátorsága Elio Petri
FILMZENE
• Pernecker Dávid: Murphy jéghideg könnycseppjei Film/zene: Basil Poledouris
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Újratervezés Graz
TELEVÍZÓ
• Kovács Bálint: Szex, hazugság, pedofilia Neverland elhagyása
• Roboz Gábor: High concept Katja Blichfeld – Ben Sinclair: High Maintenance
• Benke Attila: A kis cézár felesége Alvilág
KRITIKA
• Baski Sándor: Lehetnél te is Mi
• Lichter Péter: Karibi dadaizmus Túltolva
• Kránicz Bence: A rája költészete Manta Ray
MOZI
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: A gyűlölet, amit adtál
• Benke Attila: Hannah Grace holtteste
• Géczi Zoltán: A kokainkölyök
• Nagy V. Gergő: Kedvencek temetője
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Öveket becsatolni!

Baski Sándor

Allacciate le cinture – olasz, 2014. Rendezte és írta: Ferzan Özpetek. Kép: Filippo Corticelli. Zene: Rasquale Catalano. Szereplők: Kasia Smutniak (Elena), Francesco Arca (Antonio), Filippo Scicchitano (Fabio), Carolina Crescentini (Silvia). Gyártó: R&C Produzioni / Faros Film. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 110 perc.

Ha merész témaválasztásaival nem is apellált mindig a legszélesebb közönség figyelmére, Ferzan Özpetek pályája kezdetétől fogva könnyedén fogyasztható, közérthető filmeket készített. A török születésű rendező idővel egyre jobban idomult választott hazája, Olaszország mozgóképes tradícióihoz, így eshetett meg, hogy a Szerelem, pasta, tengerben már egyértelműen a’60-as évek olasz vígjátékainak hangulatait idézte fel. Identitásvesztésről azonban nem beszélhetünk, a rendező megpróbálja minden filmjébe átmenteni – inkább több mint kevesebb sikerrel – a sajátos özpeteki minőséget.

Legújabb munkája, az Öveket becsatolni sem kivétel. Az állandó forgatókönyvíró-társával, Gianni Romolival közösen jegyzett történet egy hollywoodi romkom alapanyagául is szolgálhatna – az egymástól mindenben különböző öntudatos pincérnő és az ősmacsó autószerelő egymásra találása a nyitójelenettől kezdve borítékolható. Özpetek zárójelbe teszi kedvenc motívumát, a kisebbségi pozícióba került egyén viszonyát a közösséggel, a korábbi filmjeit meghatározó fülledtség ellenben az Öveket becsatolnit is átitatja. A két főszereplő, Elena és Antonio kapcsolata a testiségre épül, és ezt a fizikai természetű vonzalmat Özpetek érzéki képsorokkal alapozza meg. Kamerája nem a hetero férfinézők, hanem Elena szemszögéből pásztáz, vagyis filmje a férfitestet fetisizálja, de korántsem öncélúan.

A játékidő felénél érkező drámai fordulat is özpeteki módszer – A Szaturnusz gyűrűjében, a Szent szívben és a Szerelem, pasta, tengerben is fontos szerepet kap az alattomosan támadó betegség és a kórház –, ahogy a történet egyes elemeinek elhallgatása és a fináléban történő megmutatása is bevált, és most is működő fogás. A rendezői stílusjegyek maradéktalan felvonultatása sem tudja ugyanakkor elfedni, hogy Özpetek ezúttal több ízben is elvéti az arányokat – mintha saját rajongóinak és a naiv melodrámák híveinek egyszerre próbált volna megfelelni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12191