KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/április
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: A nők éve Filmrendezőnők a magyar filmben
• Kovács Ágnes: Vörös tapétán tengerkék virágok A Szindbád színdramaturgiája
• Hirsch Tibor: Azt üzente… Mit is? Magyar történelmi filmek: 1848-49
• Benke Attila: Thriller és történelem Szász Attila-portré
REBELLIS KLASSZIKUSOK
• Nagy V. Gergő: Amikor a kurva leveri a poharat Nicolas Roeg (1928-2018)
• Varga Zoltán: Vér és piros esőköpeny A Ne nézz vissza! és a giallo
• Vágvölgyi B. András: Luk a lelken Mak (1932-2019)
ÚJ RAJ
• Lichter Péter: Roncsköltészet, neonfényben Harmony Korine
LEGENDÁS ZSÁNERFILMESEK
• Géczi Zoltán: Tűzben edzett rendező Ringo Lam (1955-2018)
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
• Borbíró András: Gép testben ép lélek Mesterséges intelligencia
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Szép Eszter: Apa, anya, űrháború Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga
• Szép Eszter: Apa, anya, űrháború Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga
PANORÁMA
• Gerencsér Péter: Kertektől a közügyekig Új szlovák dokumentarizmus
FESZTIVÁL
• Csákvári Géza: Tévedések végjátéka Berlin
HATÁRSÁV
• Zalán Márk: Szabadon álmodni David Lynch – Kristine McKenna: Aminek álmodom
• Kránicz Bence: A lynchesláda titkai David Lynch: Small Stories
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Utánuk a tűzözön Brexit: Háborúban mindent szabad
• Huber Zoltán: Hatalommániák Billions (Milliárdok nyomában)
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Most van most Carpe diem
• Margitházi Beja: Élet és halál a kriptában Üres lovak
• Gelencsér Gábor: Az Éden: keletre Látomás
STREAMLINE MOZI
• Roboz Gábor: Eszmény vagy halál Jimmy Chin – Elizabeth Chai Vasarhelyi: Free Solo
MOZI
• Alföldi Nóra: Egon Schiele: A halál és a lányka
• Pethő Réka: Mary Shelley
• Benke Attila: Egy ország, egy király
• Varró Attila: Családi bunyó
• Kovács Kata: Bocsáss meg, kedvesem!
• Barkóczi Janka: Egy fiú hazatér
• Sándor Anna: Életem értelmei
• Kránicz Bence: Marvel Kapitány
• Fekete Tamás: Claire Darling utolsó húzása
• Baski Sándor: Pezsgő és macaron
• Roboz Gábor: Interjú Istennel
• Pazár Sarolta: Itt járt Britt-Marie
DVD
• Benke Attila: A férfi mögött
• Kovács Patrik: Torta
• Géczi Zoltán: Így ne legyél elnök
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Vörös, nagydarab és a pokolból jött

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Pofonok és sárkányok

Papírmozi

Kránicz Bence

Mit jelent 2020-ban az „ifjúsági képregény”? A válasz egyáltalán nem kézenfekvő, a nagyközönség számára ugyanis a kifejezés hatóköre folyamatosan változik, és az sem mindegy, hogy Magyarországon vagy Amerikában teszik fel a kérdést. Nálunk sokan ma is úgy tartják, ami képregény, az eleve az ifjúságnak szól, e rovat olvasói viszont tudják, hogy ez a nézet éppen annyira elavult, mint az „ifjúsági” jelző. Angolul inkább a young adult vagy az all ages kategóriákkal találkozni, és egyáltalán nem a szuperhősképregényeket értik alatta, azok ugyanis valamivel idősebb korosztálynak szólnak, gyűjtői körüket pedig felnőttek alkotják.

Az amerikai piacon az utóbbi évtizedben szép sikereket elérő képregényesek, Raina Telgemeier, Tillie Walden, Mariko Tamaki vagy Noelle Stevenson munkái viszont valóban bármely korosztály számára olvashatóak. Az is fontos, hogy csupa női szerzőt emeltünk ki, akik hősválasztásuk és a felvetett témák tekintetében is törekszenek rá, hogy mindkét nem fiatal és idősebb olvasói magukénak érezhessék a műveiket. Az ifjúsági új hullám alkotói közül Telgemeiert (Mosolyogj!) már ismerhetik a magyar olvasók, és most Stevenson is bemutatkozik. A meseparódiaként vagy szatirikus fantasyként jellemezhető Nimona eredetileg webképregényként jelent meg, és az első fejezetek közelebb is állnak a napi adagokban olvasandó stripsorozatokhoz, mint a hosszabb elbeszélésekhez. A folytatásban aztán Stevenson már a várható kötetmegjelenéssel is kalkulálhatott, de gond nélkül teljesítette a megváltozó olvasói elvárásokat, mesélői lendülete nagyobb terjedelemben is kitart.

A címszereplő egy fiatal, alakváltó lány, aki a birodalom esküdt ellensége, Lord Ballister Bitangfő csatlósának szegődik, de Bitangfő valójában nem a hatalomra éhes, inkább személyes sértettség és bosszúvágy hajtja. A birodalomnak pedig nagyon is jót tenne, ha vezetőjét, a Rendfenntartó és Lovagügyi Intézet direktorát kiakolbólítanák a trónból. A Nimona mesevilágában, hasonlóan például a Shrekhez, minden a feje tetejére áll: a birodalmat kegyetlen diktátor irányítja, a bátor lovag bizonytalan és bűntudat gyötri, a gonosztevőnek kikiáltott Bitangfő pedig jóval emberségesebb ellenségeinél. Stevenson halmozza a mesék sablonjait kifordító gegeket, közben fokozatosan felépíti Nimona egyszerre ragaszkodó és mogorva, bátor és dühös, vagyis nagyon is kamaszos karakterét. A kötet második felében már világos, hogy a szerző nem bajlódott a mesei közeg alapos kimunkálásával, sokkal inkább az alakok viszonyát árnyalja – így lesz Bitangfő és riválisa, Aranypőc párviadalából mély baráti és soha fel nem vállalt szerelmi kapcsolat. A Nimonát talán feszesebbre is lehetett volna szerkeszteni, az erőszak ábrázolása és súlya pedig nem mindig következetes, ám ezeknél feltűnőbb az a játékos könnyedség, amellyel Stevenson átírja a mesefantasybe kódolt nemi sztereotípiákat. Friss elbeszélői hangja és remek tempóérzékről árulkodó rajzai a felnőtt olvasókat éppúgy elbűvölhetik, mint a gyerekeket.

*

Itthon a felnőtt olvasók jelentős része Rejtő Jenő regényeit és Korcsmáros Pál képregényváltozatait is a szívébe zárta. A kérdés az, hogy új olvasókat képesek-e szerezni ezek az egyedi humorú, kitűnő munkák, mert nagyon is egyértelmű, hogy nem ma készültek. Még úgy is, hogy Garisa H. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán, a Rejtő–Korcsmáros-albumokat aprólékos munkával felújító, sőt jelentős részben újrarajzoló alkotók mindent megtesznek, hogy korszerűsítsék az eredetileg fekete-fehérben megjelent műveket. Legutóbb a Piszkos Fred közbelép jelent meg, amelyet hibbant szereplőgárdája tesz az egyik legszórakoztatóbb rejtői kalandregény-paródiává, és eszményi alapanyaggá a kivált figuraalkotásban jeleskedő Korcsmárosnak. Ezúttal a képregény megközelíthetőbbnek tűnik a könyvnél, az új változat kitűnően olvasható, Rejtő egyik-másik kabarétréfáját viszont, félő, meg kell magyarázni egy mai tizenévesnek.

Noelle Stevenson: Nimona. Színes, puhafedeles, 266 oldal. Kiadó: Ciceró.

Rejtő Jenő – Korcsmáros Pál: Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára. Színes, keményfedeles, 104 oldal. Kiadó: Képes Kiadó.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14495