KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/március
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
• Parragh Ádám: Csontbarlang a Szilícium-völgyben Mesterséges Intelligencia
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Mielőtt bástyák dőlnek A történelmi film
• Kovács Ágnes: Fények, világok Beszélgetés Kende Jánossal
• Benke Attila: Emberközeli történelem Beszélgetés Szász Attilával
• Mészáros Márton: A víz fölé kerülni Beszélgetés Kárpáti György Mórral
OLASZ PANTEON
• Csantavéri Júlia: Filmstratégia Bernardo Bertolucci (1941–2018)
MESTERKURZUS
• Zalán Márk: Rendhagyó viszonyok Jacques Audiard
FÉRFIAS JÁTSZMÁK
• Barotányi Zoltán: Felfelé száll a buborék Orosz tengeralattjárók a filmvásznon
• Roboz Gábor: Nem csak a pénz Megtörtént bűnesetek
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Neo-Tokió, 2019 Katsuhiro Otomo: Akira
• Kránicz Bence: Mocskos arcú angyal Yukito Kishiro: Battle Angel Alita
PANORÁMA
• Géczi Zoltán: Kultfilmművészet Indonéz zsánerfilmek
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Mint te vagy én Finn Filmhét
KÖNYV
• Báron György: Kortársunk, Bergman Bergman 100
• Gelencsér Gábor: Az X generáció Z terve Kalmár György: A férfiasság alakzatai
KRITIKA
• Baski Sándor: Magánvágyak, közügyek Guerilla
• Fekete Tamás: Lakásszínház Kölcsönlakás
• Margitházi Beja: Felejtéspolitika Jó estét, Mr. Waldheim!
• Barkóczi Janka: Eksztázis Az előadás vége
• Kovács Kata: A család kicsi petesejtjei Private Life
MOZI
• Gelencsér Gábor: Sztrájk a gyárban
• Benke Attila: A világ gyengéd közönye
• Alföldi Nóra: Colette
• Fekete Tamás: Vihar előtt
• Sándor Anna: Két királynő
• Kovács Bálint: Heavy túra
• Roboz Gábor: Az eltűntek
• Baski Sándor: Meztelen befutó
• Barkóczi Janka: Csak a baj van veled!
• Hegedüs Márk Sebestyén: A csodagyerek
• Varró Attila: Dermesztő hajsza
• Pazár Sarolta: Szabadúszók
DVD
• Benke Attila: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás III.)
• Géczi Zoltán: Hangosan dobogó szívek
• Kovács Patrik: Drakula
• Varga Zoltán: Idétlen időkig
• Pápai Zsolt: A fehér grófnő
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csillagot az égből

Hirsch Tibor

 

Valószínűleg nem ez lesz a legérdekesebb emancipációs melodrámája az ezredvégnek, mely amúgy megannyi kisebbség, réteg és szociocsoport mozgóképes életjeleitől, segélykiáltásaitól és győzelmi himnusztól hangos. De azért nem is a legérdektelenebb. Mert hogy a felkarolt csoportok hosszú listáján ezúttal egy olyan érdekeit igazán ritkán védő kis csapat került sorra, akire eddig valóban senki sem gondolt: ez pedig a jókarban lévő özvegy nagymama-jelöltek társasága...

Nem szép ez a frivol közelítés: Nick Cassavetes filmje ennél azért jobb film. Érdekvédő, csoportvédő mozidarab is persze, de embervédő is: és feje tetejéről a talpára állítva a dolgot, éppen az a szép benne, hogy nem eszmélő ifjút, vén bölcset, gengsztert, csavargót, filozófust választ emberemblémának, hanem ezt a bizonyos csinosnak mondott műszőke, vastagon sminkelt háztartásbelit. Az özvegy gazdag is, dolgos is, tiszta is, szigorú és liberális egyszerre, kipróbálja az újat, és tiszteli a régit: pionír amerikai szellemet őriz, méghozzá legalábbis tizennyolcadik századtól számítva, mindenféle vadnyugati külsőségek nélkül, egy szépséges kertvárosi házacskában. Tényleges tizennyolcadik századi kapcsolata amúgy nem több egy enciklopédiánál, melyet viszont az első betűtől az utolsóig megtanul, protestáns alapossággal, és ezt az igen sajátos (megint csak nagyon amerikai) műveltséget továbbadja vér szerinti és nevelt gyermekeinek, hogy azok is gyökereiket ápoló, célszerűen és arányosan tájékozott amerikaiak legyenek.

A filmben amúgy sok szépen, szeretettel rajzolt figura bukkan fel, a lumpen házaspár, mely végül rendes család lesz, a hősnő eminens menedzser-fia, és kallódó tinédzser-lánya: igazi amerikai figurák megint, akikre azonban – így ítéli az ifjabbik: Cassavetes – a nagymamajelölt mégsem bízhatja a Láng őrzését. Helyettük választja a nála jóval fiatalabb európai férfit. A fiatal európai ismét csak embléma: hogy maga Gerard Depardieu alakítja, aligha mellékes. És az sem mellékes, hogy az embléma-európai embléma-értékű amerikai mesterséget űz: kamionsofőr. Szabadság, száguldás, távolság: megzabolázott technika – ez az ő világa.

A történet értékkommunikációs vetülete tehát kellőképpen komplikált: ám ettől még végig lehet élvezni a filmet úgy, hogy a néző nem talál benne semmi parabolagyanúsat, csak a szép, jól fényképezett, mértékkel pszichologizáló mai történetet.

Azért persze csak figyeljünk a mese végére, és elgondolható folytatására: fiatal, nagydarab, erőtől duzzadó európai hím kapja karjába a finom lelkű, majdnem-művelt öreg amerikai hölgyet, és hatalmas kamionján elindul vele a napsütötte dél, a floridai örök tavasz irányába...

Hamarosan tehát fordítva lesz minden, mint ahogy megszoktuk, és ahogy a közhelyek mutatják. Talán ezt jósolja a legeurópaibb amerikai rendező filmcsináló fiúgyermeke az új- és óvilág kapcsolatról, a harmadik évezred hajnalán.

Legyünk hát büszkék magunkra.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/03 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3640