KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/március
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
• Parragh Ádám: Csontbarlang a Szilícium-völgyben Mesterséges Intelligencia
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Mielőtt bástyák dőlnek A történelmi film
• Kovács Ágnes: Fények, világok Beszélgetés Kende Jánossal
• Benke Attila: Emberközeli történelem Beszélgetés Szász Attilával
• Mészáros Márton: A víz fölé kerülni Beszélgetés Kárpáti György Mórral
OLASZ PANTEON
• Csantavéri Júlia: Filmstratégia Bernardo Bertolucci (1941–2018)
MESTERKURZUS
• Zalán Márk: Rendhagyó viszonyok Jacques Audiard
FÉRFIAS JÁTSZMÁK
• Barotányi Zoltán: Felfelé száll a buborék Orosz tengeralattjárók a filmvásznon
• Roboz Gábor: Nem csak a pénz Megtörtént bűnesetek
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Neo-Tokió, 2019 Katsuhiro Otomo: Akira
• Kránicz Bence: Mocskos arcú angyal Yukito Kishiro: Battle Angel Alita
PANORÁMA
• Géczi Zoltán: Kultfilmművészet Indonéz zsánerfilmek
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Mint te vagy én Finn Filmhét
KÖNYV
• Báron György: Kortársunk, Bergman Bergman 100
• Gelencsér Gábor: Az X generáció Z terve Kalmár György: A férfiasság alakzatai
KRITIKA
• Baski Sándor: Magánvágyak, közügyek Guerilla
• Fekete Tamás: Lakásszínház Kölcsönlakás
• Margitházi Beja: Felejtéspolitika Jó estét, Mr. Waldheim!
• Barkóczi Janka: Eksztázis Az előadás vége
• Kovács Kata: A család kicsi petesejtjei Private Life
MOZI
• Gelencsér Gábor: Sztrájk a gyárban
• Benke Attila: A világ gyengéd közönye
• Alföldi Nóra: Colette
• Fekete Tamás: Vihar előtt
• Sándor Anna: Két királynő
• Kovács Bálint: Heavy túra
• Roboz Gábor: Az eltűntek
• Baski Sándor: Meztelen befutó
• Barkóczi Janka: Csak a baj van veled!
• Hegedüs Márk Sebestyén: A csodagyerek
• Varró Attila: Dermesztő hajsza
• Pazár Sarolta: Szabadúszók
DVD
• Benke Attila: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás III.)
• Géczi Zoltán: Hangosan dobogó szívek
• Kovács Patrik: Drakula
• Varga Zoltán: Idétlen időkig
• Pápai Zsolt: A fehér grófnő
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Shirley – A valóság látomásai

Lichter Péter

Shirley: Visions of Reality­ – osztrák, 2013. Rendezte és írta: Gustav Deutsch. Kép: Jerzy Palacz. Zene: Christian Fennesz. Szereplők: Stephanie Cumming, Christoph Bach, Florentín Groll, Elfriede Irrall. Gyártó: KGP. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 92 perc.

Az osztrák film leginkább Haneke és Seidl révén él a köztudatban, pedig a hatvanas évek óta a marginális filmkultúra, az avantgárd egyik fellegvárának is tekinthető. Az elsők között Peter Kubelka és Kurt Kren robbant be a kísérleti filmes diskurzusokba, a nyolcvanas évek óta pedig Peter Tscherkassky, Martin Arnold és Valie Export révén került az osztrák avantgárd a világ élvonalába.

Ebbe a sorba illeszthető Gustav Deutsch életműve is, aki egészen mostanáig leginkább talált nyersanyagból készített látványos experimentális filmeket, amik a műfajra jellemző önreflektív játékossággal meditáltak a mozgókép történetén. A Shirley – a hatvanéves művész első játékfilmje –, érdekes módon alig illeszthető be a korábbi avantgárd filmes életműbe, vagy egyáltalán a kísérleti film megszokott kereteibe.

A Shirley nem más, mint tizenhárom Edward Hopper festmény megfilmesítése, pontosabban „életre keltése”. A festő különböző korszakaiból kiválasztott emblematikus képeket egy központi karakter, a címadó színésznő köti össze, az ő életének különböző szakaszaiba pillanthatunk bele. A személyes élettörténet hátterében pedig végig ott húzódnak az USA történelmének huszadik századi fordulópontjai, a gazdasági válságtól a McCarthy-éra elfojtottságáig.

Az amerikai festészet huszadik századi klasszikusa a harmincas évektől a hatvanas évekig nyúló pályáján, a korabeli izmusokba nehezen beilleszthető módon, titokzatos hangulatú tájképekkel, utcákat és hotelszobákat ábrázoló festményekkel mesélt a korhangulatról, a városi emberek magányáról. Képei magukon viselik a korszak filmjeinek stílusjegyeit, kiüresítő kompozíciói pedig olyan rendezőkre volt hatással, mint Jarmusch vagy Wenders. Deutsch filmje egy-egy képet úgy kelt életre, hogy a festmények rajzos textúrája megmarad, a képbe komponált színészek és tárgyak valahogy egybeolvadnak a festett részekkel. E különös technika révén egy nehezen megragadható álomszerű hangulat telepedik a filmre, ami a statikussága, a megszokott filmszerűség hiányának ellenére is izgalmas marad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/01 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12070