KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/február
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: „Tízezer nap fényében” Kósa Ferenc (1937-2018)
• Szekfü András: A mécsestől a filmkameráig Beszélgetés Kósa Ferenccel
• Kovács Ilona: A magyar Casanova Deésy Alfréd
• Szíjártó Imre: Húsz év háború Kilenc hónap háború / Ostrom
TESTKÉPEINK
• Nemes Z. Márió: A kép vérre szomjazik Testkép a filmvásznon
• Zalán Márk: Testek és lelkek Új raj: Małgorzata Szumowska
• Varga Zoltán: A vágy rebellisei Jan ©vankmajer-portré – 3. rész
A HELY SZELLEME
• Czirják Pál: Van térerő? Színterek a kortárs magyar filmben
• Andorka György: Akció-redukció Zárt helyszínek dramaturgiája
• Varró Attila: Gép a szellemben Gyilkos házak
MENNYEI ÜDVÖZLET
• Szabó Ádám: Itt, a Földön Kortárs európai vallásdrámák
• Gelencsér Gábor: Graphic noir Will Eisner: Szerződés Istennel
• Benke Attila: Atya, fiú, világűr Az Úr hangja
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Kairosz gyermekei Amszterdam
KRITIKA
• Pályi András: Az álmok tűzfészke Hidegháború
• Vágvölgyi B. András: Odessa Blue „Bánom is én, ha elítél az utókor”
• Takács Ferenc: Háttér – előtér A kedvenc
• Varró Attila: Kiszínezve Még egy nap élet
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Történelem a cselédszobából Alfonso Cuarón: Roma
• Roboz Gábor: Farkas, ember Jeremy Saulnier: Hold the Dark
MOZI
• Barkóczi Janka: Csodálatos fiú
• Teszár Dávid: Kafarnaum
• Pethő Réka: Zöld könyv
• Baski Sándor: Alelnök
• Roboz Gábor: Az a nap a tengerparton
• Varró Attila: Pusztító
• Andorka György: Tű, cérna, szerelem
• Kovács Kata: Un homme pressé
• Pazár Sarolta: Az örökösnő
• Vajda Judit: Szerelmünk napjai
• Benke Attila: A csempész
• Huber Zoltán: Üveg
DVD
• Varga Zoltán: Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film
• Pápai Zsolt: Soha nem késő I–II.
• Benke Attila: Őrült gazdag ázsiaiak
• Kovács Patrik: Superfly
• Géczi Zoltán: Célkeresztben
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A harmadik királyfi

Vanicsek Péter

 

Amint azt az első pillanattól fogva sejtjük, a leghálásabb szerepet a mesebeli igazságszolgáltatás utóbb-szülötti jogén a várható sztár, a címszereplő kapja. Ám, hogy a mese izgalmas legyen, a rendező Antonín Moskalyk mindjárt az első képsorban eltünteti az egyes számú királyfit. A másik kettő csak ezután születik. Méghozzá – mint ahogy az jósolva vagyon – Jaroslav és Jaromir ikrekként látják meg a napvilágot. Gyorsan cseperednek, apjuktól megtanulják az uralkodás elengedhetetlen tudnivalóit, a fegyverforgatást, a lovaglást, de mindenekelőtt a korai gazdaságpolitika legfőbb tézisét: egy királynak a holnapra is gondolnia kell, a kenyér negyedéből tartalékalapot kell képeznie.

Az álmodozó Jaromir csakhamar útnak indul egy festményen megpillantott gyönyörűséges leányzó felkutatására. Ő a Gyémánt-sziklák hercegnője, akihez egykoron az ikrek bátyja is elindult. A királyfinak három próbát kell kiállnia; de gyarló révén, már az elsőnél elbukik, a csillogó kövek csábításának nem tud ellenállni, s kősziklává válik.

Jaroslav – a harmadik királyfi – (egyébként a női bájak hódolója) rosszat sejt, s testvére nyomába indul. Rájön, hogy a Gyémántszikláknak két hercegnője van; ők is ikrek. A lába alá kerülő színes köveket olyan undorral dobja el, mintha csak tudná: egy üveggyár évi termelése hever a lábai előtt. Jaroslav állhatatossága, már ami a gyémántokat illeti, eredménnyel jár: két testvére ismét testet ölt, és a Gyémánt-hercegnők is párra találnak. Csak hősünk nem bír a vérével, a mutatványos lányokkal távozik a bokrok mögé, azt az uralkodói bölcsességet   hagyva ránk: egy királynak a holnapra is gondolnia kell.

Ismét egy mese, amelyet felnőttek készítettek – felnőtteknek. Meglehet, a hagyományos meseforma felbontása tudatos alkotói fogás, ám kötve hiszem, hogy a hivatalnok-típusú király, a második műszak terheitől elgyötört királyné, vagy akár a többi hős felgyújtaná a gyerekek képzeletét. S azt is kétlem, hogy jól értelmezhető számunkra a film tanulsága, mely egyébként a mai nehéz gazdasági helyzetben sem elhanyagolható: holmi talmi gyémántoknál jóval nemesebb Jaroslav példája, a... na, hogy is mondjam?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/05 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6438