KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/február
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: „Tízezer nap fényében” Kósa Ferenc (1937-2018)
• Szekfü András: A mécsestől a filmkameráig Beszélgetés Kósa Ferenccel
• Kovács Ilona: A magyar Casanova Deésy Alfréd
• Szíjártó Imre: Húsz év háború Kilenc hónap háború / Ostrom
TESTKÉPEINK
• Nemes Z. Márió: A kép vérre szomjazik Testkép a filmvásznon
• Zalán Márk: Testek és lelkek Új raj: Małgorzata Szumowska
• Varga Zoltán: A vágy rebellisei Jan ©vankmajer-portré – 3. rész
A HELY SZELLEME
• Czirják Pál: Van térerő? Színterek a kortárs magyar filmben
• Andorka György: Akció-redukció Zárt helyszínek dramaturgiája
• Varró Attila: Gép a szellemben Gyilkos házak
MENNYEI ÜDVÖZLET
• Szabó Ádám: Itt, a Földön Kortárs európai vallásdrámák
• Gelencsér Gábor: Graphic noir Will Eisner: Szerződés Istennel
• Benke Attila: Atya, fiú, világűr Az Úr hangja
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Kairosz gyermekei Amszterdam
KRITIKA
• Pályi András: Az álmok tűzfészke Hidegháború
• Vágvölgyi B. András: Odessa Blue „Bánom is én, ha elítél az utókor”
• Takács Ferenc: Háttér – előtér A kedvenc
• Varró Attila: Kiszínezve Még egy nap élet
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Történelem a cselédszobából Alfonso Cuarón: Roma
• Roboz Gábor: Farkas, ember Jeremy Saulnier: Hold the Dark
MOZI
• Barkóczi Janka: Csodálatos fiú
• Teszár Dávid: Kafarnaum
• Pethő Réka: Zöld könyv
• Baski Sándor: Alelnök
• Roboz Gábor: Az a nap a tengerparton
• Varró Attila: Pusztító
• Andorka György: Tű, cérna, szerelem
• Kovács Kata: Un homme pressé
• Pazár Sarolta: Az örökösnő
• Vajda Judit: Szerelmünk napjai
• Benke Attila: A csempész
• Huber Zoltán: Üveg
DVD
• Varga Zoltán: Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film
• Pápai Zsolt: Soha nem késő I–II.
• Benke Attila: Őrült gazdag ázsiaiak
• Kovács Patrik: Superfly
• Géczi Zoltán: Célkeresztben
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

Usagi Yojimbo

A magyar képregénykiadás egyik biztos pontja évek óta az Usagi Yojimbo. Ellentétben a többnyire rövidebb epizódokat tartalmazó korábbi kötetekkel, A kard című rész egyetlen, hosszabb lélegzetű történet, amelyet sokan tartanak Stan Sakai legjobb művének. Az epikus ívű sztori valóban tartalmazza is mindazt, amiért kedvelni lehet a szamuráj nyúl világát, van benne akció, történelmi háttér, misztikus elem, bátorság és galádság, nyílt és kétértelmű alakok egyaránt. A cím egy „fűvágó” nevű legendás kardra utal, amelynek még a létezéséről sem tudni bizonyosat, bár állítólag a mai napig megvan, és Akihito császár koronázásánál lehetett látni (illetve nem lehetett, mert az ereklyét őrző sintó papok jól bebugyolálták).

Usagi Yojimbo 12: A kard. Fekete-fehér, puhafedeles, 268 oldal. Kiadó: Vad Virágok Könyvműhely.

 

Lucky Luke

Két vadonatúj epizód (Lucky Luke Pinkerton ellen, Magányos lovasok) után ismét egy klasszikusra kerített sort a Pesti Könyv. A történet eredetileg 1964-ben jelent meg folytatásokban. Az író, René Goscinny legjobb időszakának a kezdetén járunk, másik figurája, Asterix ugyanebben az évben keresi fel Kleopátrát Egyiptomban, az egyre növekvő siker hatására a szerző valósággal sziporkázik.

A mozikban és főleg a sűrűsödő televíziós vetítéseknek köszönhetően javában tart a western divatja, újabb generáció fedezi fel a John Ford, Raoul Walsh és Howard Hawks klasszikus filmjeit, de az Egy maroknyi dollárral bekopogtat már Sergio Leone is, a következő években párhuzamosan fut majd a klasszikus vadnyugati hősöknek és azok paródiáinak a karrierje. Márpedig Lucky Luke mindkettő tud lenni egyszerre, és a western toposzok fejük tetejére állításával a vadnyugatot hosszú amerikai tartózkodása alatt felfedező Morris és minden témában brillírozó cinkosa, Goscinny kihozza a maximumot a lehetőségekből.

Ford emlékezetes „lovassági” ciklusa, az Apacs erőd, a Sárga szalagot viselt és a Rio Grande különösen sok anyagot szolgáltathatott a szerzőknek, a cím pedig nagy valószínűséggel az 1956-os 7th Cavalry-ra utal, MacStraggle ezredes alakját állítólag ennek a főszereplőjéről, Randolph Scottról mintázta Morris.

Lucky Luke 18: A 20. lovasezred. Színes, puhafedeles, 44 oldal. Kiadó: Pesti Könyv.

 

Magyar western

Sváb József azon kevés hazai képregényrajzolók egyike, akik az adaptációs kor alkonyának az idején léptek színre, és realista stílusban igyekeztek modernebb felfogású, lehetőleg eredeti műveket készíteni. Sajnos, a korszak nem igazán kedvezett ennek az elképzelésnek, amit jól mutat, hogy az ősszel megjelent gyűjtemény két történetének az eredeti kiadási dátuma között 16 év telt el – ami azért, valljuk be őszintén, meg is látszik, a Max Brand nyomán készült Sivatagi bor jóval érettebb, erőteljesebb munka, mint a Cochise. még ha Sváb saját színezése finoman el is fedi a különbségeket.

Western-képregények. Színes, puhafedeles, 48 oldal. Kiadó: Linea Comics.

 

A kivételös X-Embörök

Mi lett volna, ha az X-Men mutáns tagjai és ellenségei nem Amerikában, hanem Európában tűnnek fel? Szűkítsük tovább a lehetőségeket: Magyarországon. Még tovább: Szegeden. Jó ötlet? Néhány fiatal képregényrajongó így gondolta tíz évvel ezelőtt, és azóta is folyamatosan gyártja a történeteket az interneten. Jellegzetesen amatőr munka, annak minden szerethetőségével és sutaságával együtt, de az teljes bizonysággal érződik rajta, hogy alkotói kiválóan ismerik és kedvelik paródiájuk mintáját. Eddig csak néhány vékonyka „különszámot” mertek bevállalni nyomtatásban, ám az 5. Szegedi Képregényfesztivál alkalmából felbátorodtak, és a teljes első kötetet megjelentették öt füzetben, amelyeknek már a címe is külön program: Mágnesvas újra világuralomra tör, Békaember balladája, Újra együtt, B-terv, C-terv, X-Embörök kontra X-Embörök. Nem éppen a legkönnyebben beszerezhető a sorozat: az x-emberok.blog.hu weboldalon érdemes körülnézni.

X-Embörök 1-5. Színes, irkafűzött, füzetenként 24 oldal. Szerzői kiadás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11622