KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/február
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: „Tízezer nap fényében” Kósa Ferenc (1937-2018)
• Szekfü András: A mécsestől a filmkameráig Beszélgetés Kósa Ferenccel
• Kovács Ilona: A magyar Casanova Deésy Alfréd
• Szíjártó Imre: Húsz év háború Kilenc hónap háború / Ostrom
TESTKÉPEINK
• Nemes Z. Márió: A kép vérre szomjazik Testkép a filmvásznon
• Zalán Márk: Testek és lelkek Új raj: Małgorzata Szumowska
• Varga Zoltán: A vágy rebellisei Jan ©vankmajer-portré – 3. rész
A HELY SZELLEME
• Czirják Pál: Van térerő? Színterek a kortárs magyar filmben
• Andorka György: Akció-redukció Zárt helyszínek dramaturgiája
• Varró Attila: Gép a szellemben Gyilkos házak
MENNYEI ÜDVÖZLET
• Szabó Ádám: Itt, a Földön Kortárs európai vallásdrámák
• Gelencsér Gábor: Graphic noir Will Eisner: Szerződés Istennel
• Benke Attila: Atya, fiú, világűr Az Úr hangja
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Kairosz gyermekei Amszterdam
KRITIKA
• Pályi András: Az álmok tűzfészke Hidegháború
• Vágvölgyi B. András: Odessa Blue „Bánom is én, ha elítél az utókor”
• Takács Ferenc: Háttér – előtér A kedvenc
• Varró Attila: Kiszínezve Még egy nap élet
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Történelem a cselédszobából Alfonso Cuarón: Roma
• Roboz Gábor: Farkas, ember Jeremy Saulnier: Hold the Dark
MOZI
• Barkóczi Janka: Csodálatos fiú
• Teszár Dávid: Kafarnaum
• Pethő Réka: Zöld könyv
• Baski Sándor: Alelnök
• Roboz Gábor: Az a nap a tengerparton
• Varró Attila: Pusztító
• Andorka György: Tű, cérna, szerelem
• Kovács Kata: Un homme pressé
• Pazár Sarolta: Az örökösnő
• Vajda Judit: Szerelmünk napjai
• Benke Attila: A csempész
• Huber Zoltán: Üveg
DVD
• Varga Zoltán: Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film
• Pápai Zsolt: Soha nem késő I–II.
• Benke Attila: Őrült gazdag ázsiaiak
• Kovács Patrik: Superfly
• Géczi Zoltán: Célkeresztben
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Valaki más élete

Horváth Eszter

La vie d’une autre – francia, 2012. Rendezte és írta: Frédérique Deghuelt regényéből Sylvie Testud. Kép: Thierry Arbosgast. Zene: André Dziezuk. Szereplők: Juliette Binoche (Marie), Mathieu Kassovitz (Paul), Aure Atika (Jeanne), Danièle Lebrun (Denise). Gyártó: Dialogues Films / ARP Sélection / Numero 4. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 97 perc.

Marie egy reggel Eiffel-toronyra néző luxuslakásban ébred: a reggeliző asztalnál egy nyolcéves kisfiú várja, a telefonban igazgató asszonynak szólítják, neki pedig halvány fogalma sincs arról, hogyan keveredett ebbe az életbe. Pontosan tizenöt év esett ki az emlékezetéből: a kedves képregényrajzoló srácnak, akivel a huszonhatodik születésnapján ágyba bújt, már a nevét viseli. Igaz, a néven kívül mást nem nagyon osztanak meg egymással: a két ember, aki „előző este” még oly közvetlen volt egymással, most idegenként él egymás mellett. Marie – huszonéves tudattal – maga is idegenként bolyong saját jövőjében, amelynek egyformán kelléke a panorámás iroda, a rideg, magabiztos fellépés és a tenyérbemászó munkahelyi szerető.

Hogy juthattunk idáig? – teszi fel a kérdést Sylvie Testud első rendezése. Minden komikus fordulat ellenére ugyanis a Valaki más élete parabola. Nem kapunk magyarázatot Marie különös amnéziájára, emlékei sem térnek vissza a történet során, az egyetlen, ami fontos, az önmagával való szembesülése: a szembesülés a meghasonlottsággal. Testud színészként többször bizonyította már sokoldalú tehetségét (Lourdes, Piaf); rendezői bemutatkozásában kísérletezés helyett inkább biztosra ment. Juliette Binoche rutinosan hozza a krízishelyzetbe kerülő negyvenes topmenedzser figuráját, játéka mégis pajkos, energikus. Mathieu Kassovitz (akinek legutóbbi rendezésében Testud is feltűnt) szintén nem bátor, de jó választás az álmodozó rajzoló szerepére. Az érzékeny problémafelvetés és a jó tempójú indítás után azonban kissé leül a film. Marie-val együtt csak lenyomataiból ismerjük meg azt a bizonyos másik életet, így azonban akaratlanul is leválasztjuk a főhősről vétkeit, s nehezen értjük, miért nem bocsát meg férje ennek a szertelen fruskának. Parabolának kicsit kevés ez, vígjátéknak szomorkás, akárcsak a rigmus: az akarok lenni, aki akkor voltam, mikor az akartam lenni, ami most vagyok.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11229