KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/február
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: „Tízezer nap fényében” Kósa Ferenc (1937-2018)
• Szekfü András: A mécsestől a filmkameráig Beszélgetés Kósa Ferenccel
• Kovács Ilona: A magyar Casanova Deésy Alfréd
• Szíjártó Imre: Húsz év háború Kilenc hónap háború / Ostrom
TESTKÉPEINK
• Nemes Z. Márió: A kép vérre szomjazik Testkép a filmvásznon
• Zalán Márk: Testek és lelkek Új raj: Małgorzata Szumowska
• Varga Zoltán: A vágy rebellisei Jan ©vankmajer-portré – 3. rész
A HELY SZELLEME
• Czirják Pál: Van térerő? Színterek a kortárs magyar filmben
• Andorka György: Akció-redukció Zárt helyszínek dramaturgiája
• Varró Attila: Gép a szellemben Gyilkos házak
MENNYEI ÜDVÖZLET
• Szabó Ádám: Itt, a Földön Kortárs európai vallásdrámák
• Gelencsér Gábor: Graphic noir Will Eisner: Szerződés Istennel
• Benke Attila: Atya, fiú, világűr Az Úr hangja
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Kairosz gyermekei Amszterdam
KRITIKA
• Pályi András: Az álmok tűzfészke Hidegháború
• Vágvölgyi B. András: Odessa Blue „Bánom is én, ha elítél az utókor”
• Takács Ferenc: Háttér – előtér A kedvenc
• Varró Attila: Kiszínezve Még egy nap élet
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Történelem a cselédszobából Alfonso Cuarón: Roma
• Roboz Gábor: Farkas, ember Jeremy Saulnier: Hold the Dark
MOZI
• Barkóczi Janka: Csodálatos fiú
• Teszár Dávid: Kafarnaum
• Pethő Réka: Zöld könyv
• Baski Sándor: Alelnök
• Roboz Gábor: Az a nap a tengerparton
• Varró Attila: Pusztító
• Andorka György: Tű, cérna, szerelem
• Kovács Kata: Un homme pressé
• Pazár Sarolta: Az örökösnő
• Vajda Judit: Szerelmünk napjai
• Benke Attila: A csempész
• Huber Zoltán: Üveg
DVD
• Varga Zoltán: Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film
• Pápai Zsolt: Soha nem késő I–II.
• Benke Attila: Őrült gazdag ázsiaiak
• Kovács Patrik: Superfly
• Géczi Zoltán: Célkeresztben
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fair Game

Tüske Zsuzsanna

Fair Game – amerikai, 2010. Rendezte: Doug Liman. Írta: Jez Butterworth és John-Henry Butterworth. Kép:Doug Liman. Zene: John Powell. Szereplők: Naomi Watts (Valerie), Sean Penn (Wilson), Ty Burrell (Fred), Sam Shepard (Sam), Noah Emmerich (Johnson). Gyártó: River Road Entertainment / Participant Media. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 118 perc.

A rendezőként és operatőrként is tevékenykedő Doug Liman már több munkájával is

helyet biztosított magának a sokoldalú tehetségek számára fenntartott első sorban. Liman a briliáns humorban vagy a sodró lendületű akcióban bővelkedő jeleneteket saját zsánerükön belül is mesterien kezeli (Bárbarátok, Bourne-rejtély), de a két műfaj közös nevezője sem okoz gondot számára (Nyomás, Mr és Mrs. Smith). Legutóbbi alkotása a politikai közeg, a titkosszolgálati háttér, a hatalom nyomásától és a kötelességtudattól megtépázott házasság, valamint az ellehetetlenítés motívumán keresztül pontosan illeszkedik a rendező utóbbi években készült munkáihoz, még azzal együtt is, hogy ezúttal két létező személy memoárjából készült, igaz történetet visz vászonra.

A Fair Game a CIA tömegpusztító fegyverek felkutatására szakosodott részlege egykori tagjának, Valerie Plame-nek megtörtént esetét meséli el: bemutatja, hogyan kerül szembe az ügynök a mindenható amerikai kormánnyal, miután saját férje, Paul Wilson egy tényfeltáró cikkben beszámol a Bush-kormány által indított iraki támadás megalapozatlanságáról.

Az igazság keresésére a hatalom a nő pozíciójának felfedésével válaszolt, ami nem csak törvényszegést jelentett, de egy egész család biztonságát, valamint két ember házasságát is veszélybe sodorta. Bár a szemszög tekintetében két egymástól eltérő alkotásról van szó, a Fair Game – a történeti hűséghez jóval inkább ragaszkodó – párfilmjévé válik az azonos témából kiinduló, 2008-as Láncra vert igazságnak, amelynek átrajzolt verziójához képest a konfliktusforrást jelentő figura ezúttal főhőssé lép elő.

Liman legújabb filmje ugyan nélkülözi a védjegyként tekinthető, látványos akciójeleneteket, ugyanakkor Sean Penn és Naomi Watts immár harmadik dráma-randevúja (21 gramm, A Richard Nixon-merénylet) a maga csöndes komolyságával sem lett kevésbé feszes, mint egy ügyesen komponált, talajvesztett hőssel dolgozó, izgalmas kémtörténet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/07 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10711