KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/január
FRANCIA ÁRNYAK
• Ádám Péter: A dicsőség páriái Francia indokínai háború
• Bayer Antal: Balmorál nyugaton, keleten
• Fekete Tamás: Férfiak a Purgatóriumban Francia börtönfilmek
• Varró Attila: Vidocq visszatér Párizs császára
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Szétmállott babaházak Jan ©vankmajer-portré – 2. rész
• Herczeg Zsófia: Történetek az elrajzolt világból Anilogue
• Lovas Anna: Két világ Mirai – Lány a jövőből
MAGYAR MŰHELY
• Kovács Ágnes: A gammagörbe alja Beszélgetés Sára Sándorral
• Morsányi Bernadett: Álmok múlt időben Sára Sándor: Dear India; Transzszibériai álom
• Soós Tamás Dénes: „Néha úgy érzem, átok ül rajtam” Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Szíjártó Imre: Kisebbségek találkozásai Nemek és etnikumok terei a magyar filmben
ÚJ RAJ
• Gyenge Zsolt: Megrendezett történelem Radu Jude
FILM/TÉVÉ/REMAKE
• Varró Attila: Vérfrissítések Brit sorozat, amerikai film
• Huber Zoltán: Az illúzió mesterei Kettős szerepben
• Pethő Réka: Formálódó kísértetek A Hill House szelleme
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Érzelmek, szenvedélyek, történelem Gdynia
• Klacsán Csaba: A dolgok állása Verzió
• Baski Sándor: Csontzene vastapssal Sitges 2018
KRITIKA
• Baski Sándor: Vérré válik Bolti tolvajok
• Teszár Dávid: Drogfolklór Az átkelés madarai
• Barkóczi Janka: Válaszúton Mindenki tudja
• Vajda Judit: Megcsalás meg ámítás BÚÉK
• Varró Attila: Minden mozog Ragadozó városok

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Garfield

Hungler Tímea

 

Filmünk főszereplője a világ egyik leghíresebb macskája, Garfield, a dagadt, lusta, önző, egomán, cezaromániás lasagna-függő szőrös dög, a megtestesült antimacska, aki attól függetlenül csinált világkarriert Jim Davis képregényfigurájaként, hogy igazi antiszuperhős: ahol tud, mindenkinek keresztbe tesz. Két hatalmas szunyálás és nagy zabálás között született kalandjait feldolgozták már rajzfilm-sorozatban, egész estés adaptációt azonban eddig még nem jegyzett róla a filmtörténet – ezen kínzó hiányt orvosolandó a hajdan szebb napokat látott rendező, Peter Hewitt (Bill és Ted haláli túrája) látott szorgos munkához.

Ha a kedves olvasó látta a Kutyák és macskák vagy a Stuart Little, a kisegér című örökbecsű opuszukat, nagyjából sejtheti, mire számíthat. Digitalizált ebek, cickányok és patkányok népesítik be a vásznat, mosolyognak, beszélnek, kacsintgatnak, hogy ezek után Garfield állandó partnere, Ubul kutya miért egy valódi eb, talány, mint ahogyan az is, hogy Garfield miért lett teljeséggel kompjuter-generálta látvány.

A film blue-box technológiája sajnos sehogy sem akar összeállni: Breckin Meyer szemmel láthatólag macskája helyett legtöbbször a semmit ölelgeti, és a történet sem éppen a legeredetibb: Garfield és Jon életébe berobban Ubul, a kivert kutya, akit a gazdi, Garfield legnagyobb bánatára, azért fogad örökbe, hogy imponáljon a környék vonzó állatorvosnőjének. A két háziállat között megkezdődik a vetélkedés Jon kegyeiért – az eszközök megválogatásában vörös cirmos cicánk semmitől sem riad vissza, amikor azonban a helyzet válságossá válik, természetesen kiderül: neki is a helyén van kissé elhájasodott szíve.

A családi mozinak szánt alkotás főszereplője egy „emberként” kellene, hogy vállain elvigye a produkciót – az ütős dialógusok, az izgalmas fordulatok hiánya, az esetlen technika azonban minden idegesítő tulajdonságát felerősítik, macskavolta pedig valósággal kierőszakolja, hogy egy másik, hasonlóan komoly múltra visszatekintő, mostanában digitalizált vörös cirmossal, a Shrek 2-ben debütáló Csizmás kandúrral hasonlítsuk őt össze. Nos, ez utóbbi tényleg olyan macska, akiért megéri moziba menni: mozgékony, jópofa, ellenállhatatlan, és ha időnként alamuszi is, jó nagyokat ugrik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1808