KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/december
ÁLOMLABIRINTUS
• Varga Zoltán: A nyelvöltögető prágai szürrealista Jan ©vankmajer-portré – 1. rész
• Bereczki Zoltán: A ciklon szeme Lynch, Hofstadter, Escher
MAGYAR MŰHELY
• Pataki Éva: „Mindenki Liv Ullmann akart lenni” Beszélgetés Tordai Terivel
• Kránicz Bence: „Iszonyú sok hülyeséget csinálok” Beszélgetés Reisz Gáborral
• Huber Zoltán: Van tovább Rossz versek
• Hegyi Zoltán: A személyesség hitele Beszélgetés Oláh Katával és Csukás Sándorral
• Pető Szabolcs: Kézműves film Beszélgetés Papp Károly Kásával
• Baski Sándor: Baljós Budapest X – A rendszerből törölve
TÉNYKÉPEK
• Benke Attila: Rakétával az Új Vadnyugatra Az amerikai űrprogramok filmen
• Barkóczi Janka: Teaidő Képregény-újságírás: Joe Sacco
• Kránicz Bence: „Már ünnepünknek vége” Orson Welles: The Other Side of the Wind
• Kovács Patrik: Kész cirkusz Silvio és a többiek
FESZTIVÁL
• Benke Attila: Reflektorfényben a látványtervező Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál – Szolnok
• Schubert Gusztáv: Selyem és vér Velence
KÖNYV
• Fekete Tamás: Övezze kultusz! Lichter Péter: 52 kultfilm
KRITIKA
• Nemes Z. Márió: Pokolgiccs A ház, amit Jack épített
• Barkóczi Janka: Metamorfózis Lány
• Soós Tamás Dénes: Az empátia határai Hamis szelek
TELEVÍZÓ
• Varró Attila: Yellowstone Ahol a bölény dübörg
MOZI
• Vincze Teréz: Lucia látomásai
• Jankovics Márton: Milliárdos fiúk klubja
• Alföldi Nóra: McQueen
• Hegedüs Márk Sebestyén: Még mindig itt vagyunk
• Huber Zoltán: A Hunter Killer-küldetés
• Varga Zoltán: Mara
• Benke Attila: Ami nem öl meg
• Kovács Patrik: Bérgyilkost fogadtam
• Roboz Gábor: Hozzám jössz, haver?
• Tüske Zsuzsanna: Pizzarománc
• Pethő Réka: Legendás állatok – Grindelwald bűntettei
• Varró Attila: A belleville-i zsaru
DVD
• Gelencsér Gábor: Federico Fellini válogatás
• Kovács Patrik: Sirály
• Benke Attila: A sztárok nem Liverpoolban halnak meg
• Tóth Menyhért: Őrzött idő
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi A halál angyalai

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sötétkékmajdnemfekete

Kolozsi László

Azuloscurocasinegro – spanyol, 2007. Rendezte és írta: Daniel Sanchez Arévalo. Kép: Juan Carlos Gomez. Zene: Pascal Gaigne. Szereplők: Quim Guiterrez (Jorge), Marta Etura (Paula), Raúl Arévalo (Israel), Antonio de la Torre (Antonio). Gyártó: Tesela Producciones Cinematográficas. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 105 perc.

 

Daniel Sanchez Arévalo Sötétkékmajdnemfekete című filmje sötétkék, majdnem fekete komédia. Nem csak a homoszexuális szál, nem csak a börtön- és a kórházjelenetek, hanem a képek színe, a film sötétkékmajdnemfekete hangulata, nyers humora és a férfiakat simán lejátszó színésznők miatt is lehet Almodóvart kiáltani – de felesleges. Arévalo életszemlélete egészen más, mint a nagy neves kor- és honfitársé; Arévalo esendő hőseinek a rendező nem bocsátja meg kis és nagy bűneiket: a bűntetteket bűnhődés követi; a közösülés után óvatosan lopódzik a szerelem; a nyughatatlan portásfiú sötétkékmajdnemfekete öltönyre ácsingózik. Arévalo alakjai hétköznapibbak Almodóvar alakjainál, történetei egyszerűbbek, elmondva akár az a benyomásunk is támadhatna, hogy filmje önéletrajzi, ahogy honunkban mondják: „így jöttem” film. Jorge, a portásfiú beteg apját ápolja, és hiába küzd egyetemmel, a multik szkülláival, nem nyert bebocsáttatást a jobb életbe. Sorsában egy félnótás barátja osztozik, akivel a bérház tetejéről figyelik a szomszéd ház masszázsszalonját. Jorge testvére – nem derül ki, miért – börtönben ül; egy színjátszó-körben ismerkedik meg Paulával, aki mindegy, hogy kitől, gyereket akar: hogy átkerüljön a börtönkórházba. Életképes spermái – mint kiderül – azonban csak Jorgénak vannak, aki egy beszélőn belemegy abba, hogy Paulát teherbe ejtse. Ki lehet találni a folytatást. Ez az egyetlen baj Arévalo filmjével, ami egyébként joggal nyert számos Goya-díjat (többek közt a legjobb első film díját) – és ez a legnagyobb különbség Arévalo és Almodóvar között: ez utóbbi nem kiszámítható. És nem beszámítható. Minden filmje szívszorító és megható. Arévaloé csak: szívszorítómajdnemmegható.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9056