KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/december
ÁLOMLABIRINTUS
• Varga Zoltán: A nyelvöltögető prágai szürrealista Jan ©vankmajer-portré – 1. rész
• Bereczki Zoltán: A ciklon szeme Lynch, Hofstadter, Escher
MAGYAR MŰHELY
• Pataki Éva: „Mindenki Liv Ullmann akart lenni” Beszélgetés Tordai Terivel
• Kránicz Bence: „Iszonyú sok hülyeséget csinálok” Beszélgetés Reisz Gáborral
• Huber Zoltán: Van tovább Rossz versek
• Hegyi Zoltán: A személyesség hitele Beszélgetés Oláh Katával és Csukás Sándorral
• Pető Szabolcs: Kézműves film Beszélgetés Papp Károly Kásával
• Baski Sándor: Baljós Budapest X – A rendszerből törölve
TÉNYKÉPEK
• Benke Attila: Rakétával az Új Vadnyugatra Az amerikai űrprogramok filmen
• Barkóczi Janka: Teaidő Képregény-újságírás: Joe Sacco
• Kránicz Bence: „Már ünnepünknek vége” Orson Welles: The Other Side of the Wind
• Kovács Patrik: Kész cirkusz Silvio és a többiek
FESZTIVÁL
• Benke Attila: Reflektorfényben a látványtervező Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál – Szolnok
• Schubert Gusztáv: Selyem és vér Velence
KÖNYV
• Fekete Tamás: Övezze kultusz! Lichter Péter: 52 kultfilm
KRITIKA
• Nemes Z. Márió: Pokolgiccs A ház, amit Jack épített
• Barkóczi Janka: Metamorfózis Lány
• Soós Tamás Dénes: Az empátia határai Hamis szelek
TELEVÍZÓ
• Varró Attila: Yellowstone Ahol a bölény dübörg
MOZI
• Vincze Teréz: Lucia látomásai
• Jankovics Márton: Milliárdos fiúk klubja
• Alföldi Nóra: McQueen
• Hegedüs Márk Sebestyén: Még mindig itt vagyunk
• Huber Zoltán: A Hunter Killer-küldetés
• Varga Zoltán: Mara
• Benke Attila: Ami nem öl meg
• Kovács Patrik: Bérgyilkost fogadtam
• Roboz Gábor: Hozzám jössz, haver?
• Tüske Zsuzsanna: Pizzarománc
• Pethő Réka: Legendás állatok – Grindelwald bűntettei
• Varró Attila: A belleville-i zsaru
DVD
• Gelencsér Gábor: Federico Fellini válogatás
• Kovács Patrik: Sirály
• Benke Attila: A sztárok nem Liverpoolban halnak meg
• Tóth Menyhért: Őrzött idő
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi A halál angyalai

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Bodrossy Félix (1920–1983)

Pánczél György

 

Egyidősek voltunk, és egyszerre kerültünk a filmszakmába 1938-ban. Laboráns gyakornokként kezdte, majd segédoperatőr lett a Híradó- és Dokumentum-Filmstúdió Könyves Kálmán körúti telepén. Több mint száz játék-, dokumentum-, animációs-, portréfilm rendezője, illetve operatőre volt. Nevéhez fűződik a Győrffy Józseffel kikísérletezett plasztikus eljárás, melyet különleges optikai előtéttel ellátott felvevőgépével készített. Alkotásaikat – Állatkerti séta, Artistavizsga és Téli rege – A Toldi moziban vetítették, s a nézőknek egy erre a célra készített szemüveget adtak. Találmányuk nem vált be, mert a nézőket zavarta a szemüveg használata. Kutatásaikról érdekes könyvet írt A plasztikus film címmel. Kevés olyan rendező volt, akinek fiatalabb kori műveiben ne Bodrossy lett volna az operatőr. Legtöbb filmjét Banovich Tamással készítette: ezek a táncfilmek sok sikert arattak.

Első játékfilmjét 1957-ben forgatta. Játék a szerelemmel címmel, Apáthy Imre rendezésében. E filmben, amelyet 2 évi késéssel mutattak csak be, feltűntek Bodrossy Félixnek olyan gépmozgásai, melyeket addigi filmjeiben még nem láthattunk. 1959-ben a nála hat évvel idősebb Hegyi Barnabás társoperatőreként forgatta a Fapados szerelem című filmet Máriássy Félix rendező irányításával. 1961-ben a Kiss József által rendezett Májusi fagy című filmnek volt operatőre, majd egy évvel később készült el a 20 évre egymástól (Fehér Imre rendezése). Ekkor nyilatkozta: „Nem kívánom bizonygatni, hogy az operatőr munkája fontos szerepet játszik egy film hangulatának megteremtésében, és hogy minőségét csak alátámasztja, ha ezt nem hivalkodóan teszi, hanem művészi alázattal.”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/04 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6774