KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/december
ÁLOMLABIRINTUS
• Varga Zoltán: A nyelvöltögető prágai szürrealista Jan ©vankmajer-portré – 1. rész
• Bereczki Zoltán: A ciklon szeme Lynch, Hofstadter, Escher
MAGYAR MŰHELY
• Pataki Éva: „Mindenki Liv Ullmann akart lenni” Beszélgetés Tordai Terivel
• Kránicz Bence: „Iszonyú sok hülyeséget csinálok” Beszélgetés Reisz Gáborral
• Huber Zoltán: Van tovább Rossz versek
• Hegyi Zoltán: A személyesség hitele Beszélgetés Oláh Katával és Csukás Sándorral
• Pető Szabolcs: Kézműves film Beszélgetés Papp Károly Kásával
• Baski Sándor: Baljós Budapest X – A rendszerből törölve
TÉNYKÉPEK
• Benke Attila: Rakétával az Új Vadnyugatra Az amerikai űrprogramok filmen
• Barkóczi Janka: Teaidő Képregény-újságírás: Joe Sacco
• Kránicz Bence: „Már ünnepünknek vége” Orson Welles: The Other Side of the Wind
• Kovács Patrik: Kész cirkusz Silvio és a többiek
FESZTIVÁL
• Benke Attila: Reflektorfényben a látványtervező Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál – Szolnok
• Schubert Gusztáv: Selyem és vér Velence
KÖNYV
• Fekete Tamás: Övezze kultusz! Lichter Péter: 52 kultfilm
KRITIKA
• Nemes Z. Márió: Pokolgiccs A ház, amit Jack épített
• Barkóczi Janka: Metamorfózis Lány
• Soós Tamás Dénes: Az empátia határai Hamis szelek
TELEVÍZÓ
• Varró Attila: Yellowstone Ahol a bölény dübörg
MOZI
• Vincze Teréz: Lucia látomásai
• Jankovics Márton: Milliárdos fiúk klubja
• Alföldi Nóra: McQueen
• Hegedüs Márk Sebestyén: Még mindig itt vagyunk
• Huber Zoltán: A Hunter Killer-küldetés
• Varga Zoltán: Mara
• Benke Attila: Ami nem öl meg
• Kovács Patrik: Bérgyilkost fogadtam
• Roboz Gábor: Hozzám jössz, haver?
• Tüske Zsuzsanna: Pizzarománc
• Pethő Réka: Legendás állatok – Grindelwald bűntettei
• Varró Attila: A belleville-i zsaru
DVD
• Gelencsér Gábor: Federico Fellini válogatás
• Kovács Patrik: Sirály
• Benke Attila: A sztárok nem Liverpoolban halnak meg
• Tóth Menyhért: Őrzött idő
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi A halál angyalai

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Szeretlek mint Állat!

Függőségi iszonyok

Huber Zoltán

Novák Erik erősen személyes, improvizációs filmes kísérlete a romantikus komédiák karcos antitézise.

 

A szubjektív nézőpont intenzívebb használata elsősorban a tudatfilmek és horrorok sajátja, de a kisebb kamerák felfutásával a found footage is önálló történetmesélési típussá vált. Az egyes szám első személyű szemszög más műfajokba is átszivárgott, a romantikus komédiák azonban eddig érintetlenek maradtak. A Szeretlek mint Állat! már csak azért is egyedülálló kísérlet, mert a romkomok egyik kedvelt alaptémáját a személyes perspektíva kizárólagosságával ötvözte. Novák Erik filmje persze nem romantikus és távolról sem komédia. A nőfaló hedonista nézőpontjából rögzített érzelmi káosz a főhős viszonyain keresztül a férfi-női kapcsolatok sötétebb oldalát mutatja meg.

Az összetört szívekkel teli útkeresés másik különlegessége, hogy előre megírt forgatókönyv nélkül, hosszabb improvizációkból állt össze. Novák Erik hagyományos stáb nélkül, fejre szerelhető vagy napszemüvegbe rejtett kamerákkal forgatott, kettesben az adott színésznővel. A választott technika törvényszerű következménye, hogy a hagyományos játékfilmek gondosan kimunkált vizuális világával szemben a Szeretlek mint Állat! másfajta befogadói hozzáállást kíván. A hirtelen mozduló, imbolygó képek, a kisebb felbontás próbára tehetik a szép fényekhez és stabil kompozíciókhoz szokott nézőt, cserébe viszont nagyfokú önreflexiót kínál.

Az egyes szám első személyű nézőpont használatának számos izgalmas következménye van. Novák Erik nemcsak olyan helyszíneken forgathatott, ahol egyébként lehetetlen lett volna, de az improvizációk szabadságfoka és intimitása is jóval magasabb. Bár a filmben végig a rendező alteregó-hőse áll a középpontban, kizárólag a vele kapcsolatba kerülő, rá reagáló nőket látjuk. A filmben felbukkanó színésznők nem véletlenül szerepelnek egyenrangú társalkotóként a stáblistán. Nemcsak az egyes jelenetek, de a teljes történetívek is a velük folytatott beszélgetések és improvizációk eredményei. A hiteles hétköznapi környezetbe helyezett rögtönzések egyszerre közvetlenek és természetesek.

Novák Erik elmondása szerint a Szeretlek mint Állat! önterápiás céllal készült. A különböző szálak néha évek alatt formálódtak, a rendező és a vele dolgozó színésznők a saját tapasztalataikat is belegyúrták a szituációkba. Novák karakterében számos nem éppen vonzó férfi tulajdonság egyesül, a hűtlenségtől az elköteleződés-fóbián át a függőségekig. A vele különféle viszonyokba bonyolódó nők próbálják elfogadni vagy legalább megérteni a főhőst, felvillantva a viselkedése mögött lappangó dilemmákat és sérüléseket. A paletta széles, a férfi-női barátság problematikája ugyanúgy felbukkan, mint a céltalan hedonizmus vagy az életközépi válság kilátástalansága.

A választott rendezői megoldásoknak hála az érzelmi utazás mégsem tételszerű vagy didaktikus. A száz órányi anyagból összevágott film történései mozaikszerűen illeszkednek egymáshoz, a tulajdonképpeni cselekményt magunknak kell összeraknunk. A párbeszédek gyakran indulatos töltelékszavakból, elhadart, be nem fejezett, ki nem mondott gondolatokból építkeznek. A biztonságos külső isteni nézőpont helyett a nézőnek így akár tetszik, akár nem, a főhős bőrébe kell bújnia. Bármit is gondoljon róla, egész egyszerűen nem maradhat közömbös iránta. A rendező önterápiája így továbbgondolásra érdemes, néha kifejezetten kényelmetlen kérdésekkel szembesít.

Novák Erik szerencsére nem mentegeti és nem is ítéli el főszereplőjét, inkább nagy adag empátiával és őszinteséggel boncolgatja ezt a sajátos létállapotot. Az egészséges öniróniának köszönhetően a Szeretlek mint Állat! a nem éppen nézőcsalogató koncepció és a súlyosabb témák ellenére sem nehéz vagy nyomasztó. Novák Erik filmje egyszerre rokona az Egyetleneim egyre súlyosabb szerelmi ámokfutásának, Cassavetes önmarcangoló mélyfúrásainak és a fajsúlyosabb, sötétebb romantikus komédiáknak. Besorolni mégsem érdemes sehova, hiszen a jobb híján független filmes kísérletnek bélyegzett alkotás minden tekintetben egyéni utakat követ. Éppen ezért annyira örömteli és fontos, hogy megszületett.

 

Szeretlek mint Állat! – magyar, 2019. Rendezte és írta: Novák Erik. Kép: Novák Erik. Vágó: Papp Szilvia. Producer: Varga Gergely. Szereplők: Novák Erik (Erik), Parti Nóra, Péterfy Bori, Fátyol Hermina, Farkas Franciska, Tóth Orsi. Gyártó: Shooteasy / Filmworks / The Sign Studio. Forgalmazó: Mozgó Mozi. 93 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14126