KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/december
ÁLOMLABIRINTUS
• Varga Zoltán: A nyelvöltögető prágai szürrealista Jan ©vankmajer-portré – 1. rész
• Bereczki Zoltán: A ciklon szeme Lynch, Hofstadter, Escher
MAGYAR MŰHELY
• Pataki Éva: „Mindenki Liv Ullmann akart lenni” Beszélgetés Tordai Terivel
• Kránicz Bence: „Iszonyú sok hülyeséget csinálok” Beszélgetés Reisz Gáborral
• Huber Zoltán: Van tovább Rossz versek
• Hegyi Zoltán: A személyesség hitele Beszélgetés Oláh Katával és Csukás Sándorral
• Pető Szabolcs: Kézműves film Beszélgetés Papp Károly Kásával
• Baski Sándor: Baljós Budapest X – A rendszerből törölve
TÉNYKÉPEK
• Benke Attila: Rakétával az Új Vadnyugatra Az amerikai űrprogramok filmen
• Barkóczi Janka: Teaidő Képregény-újságírás: Joe Sacco
• Kránicz Bence: „Már ünnepünknek vége” Orson Welles: The Other Side of the Wind
• Kovács Patrik: Kész cirkusz Silvio és a többiek
FESZTIVÁL
• Benke Attila: Reflektorfényben a látványtervező Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál – Szolnok
• Schubert Gusztáv: Selyem és vér Velence
KÖNYV
• Fekete Tamás: Övezze kultusz! Lichter Péter: 52 kultfilm
KRITIKA
• Nemes Z. Márió: Pokolgiccs A ház, amit Jack épített
• Barkóczi Janka: Metamorfózis Lány
• Soós Tamás Dénes: Az empátia határai Hamis szelek
TELEVÍZÓ
• Varró Attila: Yellowstone Ahol a bölény dübörg
MOZI
• Vincze Teréz: Lucia látomásai
• Jankovics Márton: Milliárdos fiúk klubja
• Alföldi Nóra: McQueen
• Hegedüs Márk Sebestyén: Még mindig itt vagyunk
• Huber Zoltán: A Hunter Killer-küldetés
• Varga Zoltán: Mara
• Benke Attila: Ami nem öl meg
• Kovács Patrik: Bérgyilkost fogadtam
• Roboz Gábor: Hozzám jössz, haver?
• Tüske Zsuzsanna: Pizzarománc
• Pethő Réka: Legendás állatok – Grindelwald bűntettei
• Varró Attila: A belleville-i zsaru
DVD
• Gelencsér Gábor: Federico Fellini válogatás
• Kovács Patrik: Sirály
• Benke Attila: A sztárok nem Liverpoolban halnak meg
• Tóth Menyhért: Őrzött idő
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi A halál angyalai

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Sidney Hall eltűnése

Pápai Zsolt

The Vanishing of Sidney Hall – amerikai, 2017. Írta és rendezte: Shawn Christensen. Szereplők: Logan Lerman, Elle Fanning, Michelle Monaghan. Forgalmazó: Sony. 120 perc.

 

A középkategóriás amerikai indie zenekar, a Stellastarr* frontembere – bizonyos Shawn Christensen - 2010 táján szögre akasztotta gitárját, filmrendezői karrierbe kezdett, és már harmadik kisfilmjével, a remek Curfew-val félszáz (!) díjat – köztük Oscart – nyert. A hetvenes évek Hollywoodi Reneszánszáért és az európai modern filmért, kivált Bergmanért rajongó Christensen nagyjátékfilmes debütálása a Curfew ötletét felhizlaló Before I Disappear volt, tavaly pedig leforgatta második nagyjátékfilmjét is.

A Sidney Hall eltűnése nem csak azzal ragadja meg a figyelmet, hogy merészen széttagolt, több idősíkon futó történetet mesél el, hanem azzal is, hogy nagyon különböző hangulati regisztereket szólaltat meg. A címszereplő három életszakaszában bonyolódik a sztori: az első időszegmensben Sidney a középiskola végén járó, poétikus lelkű nagykamasz, akinek Kafka, Proust, Rimbaud, Oscar Wilde portréja díszíti a szobája falát, és minden álma, hogy híres íróvá váljon. A második idősíkon a hős már a húszas évei közepén és a Pulitzer-díj előszobájában jár, a generációjáról szóló regényeivel a bestsellerlisták örök vendége, mégis rettentő gondok gyötrik, míg a mese harmadik rétege a vagyont, hírnevet hátrahagyó, az országban nincstelen csavargóként bolyongó, harmincas Sidneyről szól, illetve a nyomában koslató titokzatos idegenről, akinek láthatóan sokat megér, hogy megtalálja őt.

A filmet forgatókönyvíróként is jegyző Christensen bravúrosan kalandozik a három időréteg között, továbbá jól dekázza ki a tempót, ráadásként pedig ragyogóan köti össze az erős – krimi- és thrillerelemeket egyaránt felhasználó – suspense-szálat a még masszívabb melodramatikus irányultsággal. Kiválóan centrírozott forgatókönyvének talán egyetlen problémája, hogy a kívánatosnál picit több benne a sorsfordító véletlen (egy fejsérülés, egy liftbaleset), azaz az olyan szituáció, amely az előzmények által dramaturgiailag csak részlegesen megalapozott. Az viszont különös módon egyáltalán nem áll rosszul a filmnek, hogy nagyon sok mindenről kíván szólni: szabadságról, szerelemről, halálról, nanoszekundumok alatt pálforduló sorsokról, az írásnak, alkotásnak az életet kizsigerelő és regeneráló természetéről. Mindezt olyan tónusban és előadásmóddal, olyan színészgárdával, amellyel talán nem csak a filmrajongók közép- és idősebb nemzedékét, hanem éppenséggel a multiplex-generációt is megtalálja. Mintha Bergman újraforgatta volna az 500 nap nyárt.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13767