KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/november
HOLLYWOOD CENZORAI
• Pápai Zsolt: Bűn és büntetlenség Óhollywood – Budapest
• Hegedüs Márk Sebestyén: Amerikai lázadó Preston Sturges és a Hays-kódex
• Varró Attila: Doktor Dorothy és Ms. Arzner Dorothy Arzner
• Vincze Teréz: A csillagszületés mítosza Csillag születik
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Apák a fiúkról Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 2. rész
• Szalkai Réka: Egy nehéz nap Beszélgetés Szilágyi Zsófiával
• Kovács Bálint: A nő huszonnégyszer Egy nap
• Pető Szabolcs: Curtiz Kanadában Beszélgetés Topolánszky Tamás Yvannal
• Kovács Gellért: „Picassót sem lehet átdolgozni” Beszélgetés Milorad Krstić-csel
• Benke Attila: Festményrablós terápia Ruben Brandt, a gyűjtő
• Klacsán Csaba: Jó lenne, ha lennének hősök Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
EURÓPAI RÉMMESÉK
• Varga Zoltán: A gyötrelem összeesküvői Alex van Warmerdam enigmái
• Dunai Tamás: Intertextuális olvasztótégely Neil Gaiman: Sandman
• Varró Attila: Haláltáncok Luca Guadagnino: Suspiria
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kísérletből intézmény Miskolc – CineFest
ÚJ RAJ
• Soós Tamás Dénes: A határátlépő ZiadDoueiri
KRITIKA
• Huber Zoltán: A betöltendő űr Az első ember
• Vágvölgyi B. András: Az igazság kiüresítéséről Donyeci történetek
• Kovács Patrik: Mint űzött vad A szent és a farkas
• Teszár Dávid: Gangnam ballada Gyújtogatók
• Kolozsi László: Ledarált Paradicsom Paraziták a paradicsomban
MOZI
• Fekete Tamás: A fakír, aki egy IKEA-szekrényben ragadt
• Lichter Péter: Bohém rapszódia
• Vajda Judit: A Meztelen Juliet
• Kránicz Bence: A végzet órája
• Kovács Kata: Legénybúcsú Bt.
• Huber Zoltán: Venom
• Benke Attila: 22 mérföld
• Kovács Patrik: Húzós éjszaka az El Royale-ban
• Pethő Réka: A bűnös
• Roboz Gábor: Gyémánthajsza
• Baski Sándor: Halloween
• Varró Attila: Látlak
DVD
• Kránicz Bence: Egy magányos tinédzser
• Benke Attila: A hitehagyott
• Géczi Zoltán: Betörés
• Pápai Zsolt: Fedőneve: Donnie Brasco
• Kovács Patrik: A gyilkosság filozófiája
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Spirit – A sikító város

Sepsi László

The Spirit – amerikai, 2009. Rendezte: Frank Miller. Írta: Will Eisner képregényéből Frank Miller. Kép: Bill Pope. Zene: David Newman. Szereplők: Gabriel Macht (The Spirit/Denny Colt), Scarlett Johansson (Silken Floss), Samuel L. Jackson (The Octopus), Eva Mendes (Sand Saref), Jaime King (Lorelei Rox), Paz Vega (Plaster of Paris). Gyártó: Lionsgate / Odd Lot Entertainment. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 103 perc.

 

Will Eisner negyvenes évek eleji, újságmellékletként indult szériája mind a tematika, mind a formanyelv szempontjából jelentős összekötő kapocs mozgókép és képregény között. A halálból visszatért ifjú rendőr kalandtörténetei bőven merítettek korának filmjeiből (filléres sci-fitől a film noirig), miközben a szerző paneljeiben is a mozi nyelvén fogalmazott.

Frank Miller Kubrickot idéző gátlástalansággal formálja saját képére az eredeti szöveget. A jókora korpuszból a saját életművében is megtalálható motívumokat kiemelve – mint például az Elektra–Fenegyerek-románcra rímelő Sand Saref–Spirit-kapcsolat – szándékos anakronizmusokkal fűszerezett retro-noirt készített, mely mintha a Sin City és a hatvanas évek Batman-tévésorozatának dobozban maradt zabigyereke volna. A képi világ az előbbi stílusának újrázása: Miller, filmjének pastiche-jellegét növelve, nem átall számos konkrét beállítást is átvenni az elődből. De a CGI-vel való játszadozása jelenthet akkora előrelépést az új leképezési forma nyelvének megszilárdításában, mint az eredeti The Spirit jelentett a comics-éban.

Egy beszélgetésükben Eisner a Hollywood karmai közé került alkotások integritását féltette, míg Miller a legújabb technikákra hivatkozva próbálta meggyőzni a jó álomgyári adaptációk lehetségességéről – hiszen ha bármit vászonra lehet vinni, mi állhatja útját egy jó feldolgozásnak? A Spirit filmváltozata tökéletes illusztrációja a milleri álláspontnak: vászonra vitt képregény, homogén hátterek negatív terei előtt torz lelkű-torz testű figurákra feszülnek a hópelyhekből szőtt textúrák, ám Eisner szellemisége valahol útközben mégis elveszett. Ahogy a képregényben csupán kesztyűs kezeivel jelzett Octopusból Marilyn Manson ruhatárában parádézó ripacs lett, úgy ezt is bombasztikus látványorgiává roncsolta a nagybetűs, megváltó Technika.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9669