KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/november
HOLLYWOOD CENZORAI
• Pápai Zsolt: Bűn és büntetlenség Óhollywood – Budapest
• Hegedüs Márk Sebestyén: Amerikai lázadó Preston Sturges és a Hays-kódex
• Varró Attila: Doktor Dorothy és Ms. Arzner Dorothy Arzner
• Vincze Teréz: A csillagszületés mítosza Csillag születik
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Apák a fiúkról Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 2. rész
• Szalkai Réka: Egy nehéz nap Beszélgetés Szilágyi Zsófiával
• Kovács Bálint: A nő huszonnégyszer Egy nap
• Pető Szabolcs: Curtiz Kanadában Beszélgetés Topolánszky Tamás Yvannal
• Kovács Gellért: „Picassót sem lehet átdolgozni” Beszélgetés Milorad Krstić-csel
• Benke Attila: Festményrablós terápia Ruben Brandt, a gyűjtő
• Klacsán Csaba: Jó lenne, ha lennének hősök Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
EURÓPAI RÉMMESÉK
• Varga Zoltán: A gyötrelem összeesküvői Alex van Warmerdam enigmái
• Dunai Tamás: Intertextuális olvasztótégely Neil Gaiman: Sandman
• Varró Attila: Haláltáncok Luca Guadagnino: Suspiria
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kísérletből intézmény Miskolc – CineFest
ÚJ RAJ
• Soós Tamás Dénes: A határátlépő ZiadDoueiri
KRITIKA
• Huber Zoltán: A betöltendő űr Az első ember
• Vágvölgyi B. András: Az igazság kiüresítéséről Donyeci történetek
• Kovács Patrik: Mint űzött vad A szent és a farkas
• Teszár Dávid: Gangnam ballada Gyújtogatók
• Kolozsi László: Ledarált Paradicsom Paraziták a paradicsomban
MOZI
• Fekete Tamás: A fakír, aki egy IKEA-szekrényben ragadt
• Lichter Péter: Bohém rapszódia
• Vajda Judit: A Meztelen Juliet
• Kránicz Bence: A végzet órája
• Kovács Kata: Legénybúcsú Bt.
• Huber Zoltán: Venom
• Benke Attila: 22 mérföld
• Kovács Patrik: Húzós éjszaka az El Royale-ban
• Pethő Réka: A bűnös
• Roboz Gábor: Gyémánthajsza
• Baski Sándor: Halloween
• Varró Attila: Látlak
DVD
• Kránicz Bence: Egy magányos tinédzser
• Benke Attila: A hitehagyott
• Géczi Zoltán: Betörés
• Pápai Zsolt: Fedőneve: Donnie Brasco
• Kovács Patrik: A gyilkosság filozófiája
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A másik Boleyn lány

Vajda Judit

The other Boleyn Girl – amerikai, 2008. Rendezte: Justin Chadwick. Írta: Philippa Gregory regényéből Peter Morgan. Kép: Kieran McGuigan. Zene: Paul Cantelon. Szereplők: Natalie Portman (Boleyn Anna), Scarlett Johansson (Boleyn Mária), Eric Bana (Tudor Henrik), Kristin Scott Thomas (Boleyn Erzsébet), Jim Sturgess (Boleyn György). Gyártó: BBC Films / Focus Features / Relativity Media / Ruby Films / Scott Rudin Productions. Forgalmazó: Forum Hungary. Feliratos. 115 perc.

 

VIII. Henrik viharos magán- és közélete mindig is izgatta a filmesek fantáziáját – ezúttal a hat feleséget elfogyasztó uralkodó egyik neje, Boleyn Anna és a másik Boleyn lány, Mary oldaláról közelítünk a még mindig vonzó témához. Az ötlet nem is olyan eredeti, mint elsőre gondolnánk, hiszen a film alapjául szolgáló Philippa Gregory-könyvhöz már két folytatás is készült, sőt A másik Boleyn lány felhasználásával született egy BBC-tévéfilm is öt évvel ezelőtt.

Ennek ellenére Justin Chadwick adaptációja kifejezetten jól sikerült darab (nem olyan fajsúlyos, mint az Elizabeth, de komolyabb, mint a Marie Antoinette), amin igen sokat dob, hogy Hollywood két legszebb fiatal színésznője, Natalie Portman és Scarlett Johansson játssza benne a két főszerepet (Portman az idősebb Anna, míg Johansson a fiatalabb Mary). A másik Boleyn lány cím már magában rejti, hogy egyfajta történelmi távlatból tekintünk a régmúlt eseményekre: nem csekély izgalmat tulajdonképpen az tartogat, hogyan jut el a fordított alaphelyzetből (először Mary, nem pedig Anna volt a király szeretője) a cselekmény odáig, amit a történelemórákról ismerünk (ahol csak Boleyn Anna nevét szokták megemlíteni, a másik Boleyn lányét nemigen). A címen kívül a nővérek közti hangsúlyos különbségtételt vizuálisan is kiemelik az alkotók – a legerősebb jelzés, hogy egyiküket szőke, másikukat sötét hajú színésznő játssza. A másik Boleyn lány képei szimbolikusan azt is jelzik, hogy főhősei olyan nők, akik rácsok közül, egy leszűkített nézőpontból látnak csak ki a világra (Mary és Anna sokszor les ki a szülői ház rácsos ablakán, ahol csak egy szűk résen át látják a valóságot). Mégis maga a király az, aki gyenge, tehetetlen bábként viselkedik az egész cselekmény során.

Az efféle finomságokon kívül további örömet szerez, hogy a film csodálatosan van fényképezve: rengeteg festmény szépségű képet látunk, és a jeleneteket folyamatosan aranyszínű ragyogás járja át. Ám ez az aranyszínű ragyogás sem tudja elfedni, milyen sötét dolgokat műveltek A másik Boleyn lány világában a főúri családok saját lányaikkal.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9388