KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/november
HOLLYWOOD CENZORAI
• Pápai Zsolt: Bűn és büntetlenség Óhollywood – Budapest
• Hegedüs Márk Sebestyén: Amerikai lázadó Preston Sturges és a Hays-kódex
• Varró Attila: Doktor Dorothy és Ms. Arzner Dorothy Arzner
• Vincze Teréz: A csillagszületés mítosza Csillag születik
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Apák a fiúkról Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 2. rész
• Szalkai Réka: Egy nehéz nap Beszélgetés Szilágyi Zsófiával
• Kovács Bálint: A nő huszonnégyszer Egy nap
• Pető Szabolcs: Curtiz Kanadában Beszélgetés Topolánszky Tamás Yvannal
• Kovács Gellért: „Picassót sem lehet átdolgozni” Beszélgetés Milorad Krstić-csel
• Benke Attila: Festményrablós terápia Ruben Brandt, a gyűjtő
• Klacsán Csaba: Jó lenne, ha lennének hősök Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
EURÓPAI RÉMMESÉK
• Varga Zoltán: A gyötrelem összeesküvői Alex van Warmerdam enigmái
• Dunai Tamás: Intertextuális olvasztótégely Neil Gaiman: Sandman
• Varró Attila: Haláltáncok Luca Guadagnino: Suspiria
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kísérletből intézmény Miskolc – CineFest
ÚJ RAJ
• Soós Tamás Dénes: A határátlépő ZiadDoueiri
KRITIKA
• Huber Zoltán: A betöltendő űr Az első ember
• Vágvölgyi B. András: Az igazság kiüresítéséről Donyeci történetek
• Kovács Patrik: Mint űzött vad A szent és a farkas
• Teszár Dávid: Gangnam ballada Gyújtogatók
• Kolozsi László: Ledarált Paradicsom Paraziták a paradicsomban
MOZI
• Fekete Tamás: A fakír, aki egy IKEA-szekrényben ragadt
• Lichter Péter: Bohém rapszódia
• Vajda Judit: A Meztelen Juliet
• Kránicz Bence: A végzet órája
• Kovács Kata: Legénybúcsú Bt.
• Huber Zoltán: Venom
• Benke Attila: 22 mérföld
• Kovács Patrik: Húzós éjszaka az El Royale-ban
• Pethő Réka: A bűnös
• Roboz Gábor: Gyémánthajsza
• Baski Sándor: Halloween
• Varró Attila: Látlak
DVD
• Kránicz Bence: Egy magányos tinédzser
• Benke Attila: A hitehagyott
• Géczi Zoltán: Betörés
• Pápai Zsolt: Fedőneve: Donnie Brasco
• Kovács Patrik: A gyilkosság filozófiája
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Itt forgott – Főszerepben Budapest

A világhírű duplőr

Kovács Gellért

Szeretetteljes kézikönyv a Budapesten készített, nemzetközi filmes produkciókról.

Az Itt forgott – Főszerepben Budapest főszereplője valóban Budapest. A város, amely a rendszerváltás előtt alkalmanként, azóta viszont igen sokszor fogadott be külföldi forgatócsoportokat, de önmagát csak elszomorítóan kevésszer alakíthatta. E megállapítás bizony annyira igaz, hogy az ember szinte már kerülni szeretné, ha a témáról ír – ám ez a közhely most aligha mellőzhető. Legalábbis, ha mozirajongóként lapozunk bele ebbe az építészeti csodákat és különlegességeket korrekt képekkel illusztráló, jópofa rajzokkal és ikonokkal tagolt és továbbdíszített, szórakoztató információkkal teli munkába. A mozgóképes körökben otthonosan mozgó, budapesti filmes túrákat szervező Basa Balázs és a többek között az Ittforgott-blog szerzőjeként számon tartott, történész-jogász, szintén többszörös stábtag Názer Ádám egy bekezdésig se tagadja: könyvükkel Budapestnek kívánnak további reklámot csinálni. Azért, hogy még többen jöjjenek ide filmet forgatni, vagy kicsit más nézőpontból is körülnézni. Esetleg azért, hogy a magyarok is másképpen lássák fővárosuk jellegzetes helyszíneit. Viszont, hiába a rengeteg színes adalék, a hat fejezetre bontott Itt forgott akkor tud igazán érdekes lenni, ha elfogadjuk, hogy Budapest nemzetközi filmes karrierje bizony csak komoly kompromisszumokkal nevezhető igazán izgalmasnak. Már ami a filmográfiáját illeti.

Gondoljunk csak bele: ha a külföldi példákat vesszük, s úgy sétálunk, teszem azt New York-ban, Londonban vagy Rómában, hogy hónunk alatt a vonatkozó városról szóló, ehhez hasonló kiadványt szorongatjuk, nem arra keresünk példákat, hogy az épp előttünk álló, gyönyörű építmény vajon melyik filmben látható – hanem nagyon is konkrét moziélményeink helyszíneire szeretnénk rátalálni. A padra, amin Woody Allen és Diane Keaton üldögélt a Manhattanben; a könyvesboltra, amelybe besétált Julia Roberts a Sztárom a páromban, s ott Hugh Grant fogadta őt – vagy azt a pontot, ahol Audrey Hepburn és Gregory Peck motorra pattant Római vakációjuk során.

Természetesen arról nem tehetnek a szerzők, hogyan is tehetnének róla, hogy Budapest a legtöbb nemzetközi filmben például Moszkvát, Berlint, Párizst alakítja. Mint ahogy azért sem felelősek, hiszen emiatt valószínűleg leginkább a sors okolható, hogy a legtöbb nálunk forgatott alkotás nem igazán jelentős film. (Ironikus módon persze kivételt képeznek ez alól Szabó István koprodukciós rendezései, például a Mephisto és a Napfény íze, melyekkel sokat foglalkozik a könyv.) Így sajnos a végeredményt ismerve nem érzünk különösebb izgalmat, amikor a legtöbb filmcímmel találkozunk a kötetben. Basa és Názer tudja ezt, ezért a helyszínek adottsági mellett a sztárok kedvenc budapesti törzshelyeinek említésével és szakmai kulisszatitkokkal teszik érdekessé az egyes bekezdéseket – a filmek szinopszisait alig ismertetik. Érthető, elvégre azzal akartak foglalkozni, ami valóban nagy szám: hogy nálunk rúgta a bőrt Sylvester Stallone és Pelé; Vörös zsaruként keménykedett Schwarzenegger; kémkedett Eddie Murphy, Brad Pitt, Robert Redford és még sokan mások, sőt, az is eléggé különleges, hogy Spielberg Budapesten találta meg szinte egész Európát – Bruce Willis óriási dugókat okozó, epikus akciózásairól már nem is beszélve. Büszkék is minderre az Itt forgott készítői, s ha néhol túl is fényesítik a budapesti csillagözönt (például amikor egy nagy 007-es logót tördelnek az egyik oldalra, pedig ők is leírják, hogy James Bond-kaland sose forgott nálunk, hanem másik filmben, Az adósságban dolgozott itt a Casino Royale és A Quantum csendje egyik mellékszereplője, Jesper Christensen), ki tudja, tán még ahhoz is kedvet tudnak csinálni, hogy a könyv elolvasása után városnéző szemmel nézzük újra a sorra vett filmeket. Hiszen Budapest annyira csodás, hogy még erre is rá tud venni minket. Na de igazán kiérdemelte már azt is, hogy remekművekben, nagy sikerekben találja meg a reflektor!

 

Akadémiai Kiadó, 2014.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/01 51-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12050