KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/október
INGMAR BERGMAN 1918-2007
• Murai András: Érintésre vágyva Testbeszéd Bergman filmjeiben
• Gelencsér Gábor: Bergmania Jane Magnusson: Bergman 100
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Apák a fiúkról Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 1.rész
• Soós Tamás Dénes: A Nyugat alkonya Nemes Jeles László: Napszállta
• Pető Szabolcs: Fába vésett történelem Beszélgetés Szabó Attilával
• Lichter Péter: A roncsolódás melankóliája Kerekasztal-beszélgetés a videókultúráról
• Barkóczi Janka: A nagy játék Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Kránicz Bence: Sötét varázsigék Alan Moore képregényei
• Varró Attila: Sötét oldalak Alternatív képregényfilm
• Huber Zoltán: Papok és kurvák Prédikátor: képregény és tévésorozat
HORROR-TRENDEK
• Hegedüs Márk Sebestyén: Véget nem érő rémálmok Horror és franchise
• Sepsi László: Nevelő szándék Slender Man – Az ismeretlen rém
• Varga Zoltán: Folytassa a sikoltozást! A horrorfolytatások átka
• Fekete Tamás: Egyedi példányok A Predator-filmsorozat
ÚJ RAJ
• Benke Attila: A halál másfél órája Erik Poppe
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Embernek csúnya, szörnynek szép Határeset / Kékről álmodom
• Margitházi Beja: Idegenek, ismerősök A monostor gyermekei; Könnyű leckék
• Kolozsi László: Csiki-csuki Nyitva
MOZI
• Soós Tamás Dénes: A néma forradalom
• Huber Zoltán: Downrange
• Baski Sándor: Izlandi amazon
• Lichter Péter: Keresés
• Varró Attila: Egy kis szívesség
• Kovács Kata: Briliáns válás
• Vajda Judit: Bűbájosok
• Kovács Gellért: Nevem Thomas
• Pethő Réka: Alfa
• Kovács Patrik: Az utolsó pogány király
• Kránicz Bence: Sötét bűnök
• Benke Attila: Peppermint – A bosszú angyala
• Hegedüs Márk Sebestyén: Victor Crowley
• Sándor Anna: Sötét folyosók
DVD
• Pápai Zsolt: A rodeós
• Benke Attila: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás II.)
• Kovács Patrik: Telivérek
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi
DVD
• Varga Zoltán: Grease

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szex és Lucia

Bori Erzsébet

 

A Tehenekkel befutott Julio Medem ezúttal közönségsikerre tört, és egyből a lényegre tért. A Szex és Lucia nem érdektelen képlet, tisztán kirajzolódik belőle az írói-rendezői szándék, és ugyanilyen tisztán áll előttünk az a film, amelynek ezt nem sikerült megvalósítania. Boy meets girl – klasszikus és elkerülhetetlen eset úgy a moziban, mint az életben, és mindkét helyszínen kétesélyes a dolog.

Lucia pincérnő – legalábbis ezt állítja magáról, mi pedig kénytelenek vagyunk bemondásra elhinni, mert a film még egy vágóképet sem veszteget rá. Nem úgy Lorenzo látványos foglalkozásának, a regényírásnak, amelyet visszatérően van módunk figyelemmel kísérni. A sztori hátrafelé megy, mint a rák, Lorenzo halálától göngyölődik visszafelé kihagyásosan, flash backek során át, mintha a hősnő emlékezne vissza rá azon a turistaszezon végén lakatlanná váló szigeten, ahová gyógyulni érkezett. Felidéződik a mesés kezdettől a mámoros boldogságon át a kapcsolat válságáig vezető út, melynek során szenvedélyes szexjelenetek gondoskodnak arról, hogy a mások szerelme ne váljon unalmassá a külső szemlélő számára, és a hőfok azután is csak egyre nő, hogy Lucia és Lorenzo közt alábbhagy a láz: ekkor Lorenzo erotikus fantáziáival és kalandozásaival vigasztalódhatunk. A mese ezen szakaszában fontos szerephez jut egy gyönyörű gyermek, a kislány babysittere, a babysitter pornósztár mamája és a pornósztár élsportoló szeretője.

Egyetlen teliholdas éjszakára szóló szerelem a szép idegennel, akiről mit sem tudunk, és akit nem látunk soha többé – ez mondjuk elég közkeletű vágykép. Ennél kicsit meredekebb annak a leánynak az esete, aki a mamája főszereplésével készült pornófilmekre gerjed. Látnivaló, hogy nem maradunk táplálék nélkül, és akkor még szót sem ejtettünk a hold hatalmáról, a föld és a tengermély rejtett bugyrairól, az interneten folyó intim beszélgetésekről és a regényírás nehézségeiről.

A széttartó cselekmény végül szétesik, és hiába minden erőfeszítés, nem sikerül megnyugtatóan lezárni. De fölmerül bennünk a gyanú, hogy talán rossz úton jártunk: mi van, ha nem Lucia emlékszik vissza a szerelmükre, hanem a kómában fekvő Lorenzo, ami máris megmagyarázná, miért Szex és Lucia a film címe, nem pedig Szex és Lorenzo, esetleg Lucia és Lorenzo. Innen már csak egy lépés, hogy mindez Lorenzo írói munkásságának terméke, az meg már korábban kiderült, hogy Lorenzo rossz író, aki hajlamos összekeverni az életet az irodalommal, miközben egészen úgy izzadja ki magából a Művet, mintha Karinthy selyemhernyó hasonlatát akarná szemléltetni. Mivel Lucia az első regényét olvasva szeretett bele, nyilvánvaló, hogy a kapcsolatuk halálra van ítélve. Vagy épp ellenkezőleg… A helyzet már csak azért sem reménytelen, mert Julio Medem talán épp olyan rossz író, mint Lorenzo, viszont sokkal jobb rendező, mint amilyen forgatókönyvíró.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/11 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2754