KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/október
INGMAR BERGMAN 1918-2007
• Murai András: Érintésre vágyva Testbeszéd Bergman filmjeiben
• Gelencsér Gábor: Bergmania Jane Magnusson: Bergman 100
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Apák a fiúkról Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 1.rész
• Soós Tamás Dénes: A Nyugat alkonya Nemes Jeles László: Napszállta
• Pető Szabolcs: Fába vésett történelem Beszélgetés Szabó Attilával
• Lichter Péter: A roncsolódás melankóliája Kerekasztal-beszélgetés a videókultúráról
• Barkóczi Janka: A nagy játék Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Kránicz Bence: Sötét varázsigék Alan Moore képregényei
• Varró Attila: Sötét oldalak Alternatív képregényfilm
• Huber Zoltán: Papok és kurvák Prédikátor: képregény és tévésorozat
HORROR-TRENDEK
• Hegedüs Márk Sebestyén: Véget nem érő rémálmok Horror és franchise
• Sepsi László: Nevelő szándék Slender Man – Az ismeretlen rém
• Varga Zoltán: Folytassa a sikoltozást! A horrorfolytatások átka
• Fekete Tamás: Egyedi példányok A Predator-filmsorozat
ÚJ RAJ
• Benke Attila: A halál másfél órája Erik Poppe
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Embernek csúnya, szörnynek szép Határeset / Kékről álmodom
• Margitházi Beja: Idegenek, ismerősök A monostor gyermekei; Könnyű leckék
• Kolozsi László: Csiki-csuki Nyitva
MOZI
• Soós Tamás Dénes: A néma forradalom
• Huber Zoltán: Downrange
• Baski Sándor: Izlandi amazon
• Lichter Péter: Keresés
• Varró Attila: Egy kis szívesség
• Kovács Kata: Briliáns válás
• Vajda Judit: Bűbájosok
• Kovács Gellért: Nevem Thomas
• Pethő Réka: Alfa
• Kovács Patrik: Az utolsó pogány király
• Kránicz Bence: Sötét bűnök
• Benke Attila: Peppermint – A bosszú angyala
• Hegedüs Márk Sebestyén: Victor Crowley
• Sándor Anna: Sötét folyosók
DVD
• Pápai Zsolt: A rodeós
• Benke Attila: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás II.)
• Kovács Patrik: Telivérek
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi
DVD
• Varga Zoltán: Grease

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Cybervilág

Macromedia Flash

Berta László

Bevezetés a flash-technikába.

 

A FutureSplash fejlesztői 1996-ban mutatták be a merőben új, internetes alapon nyugvó multimédia-alkalmazást. A program forradalmat indított: az addig elterjedt pixelgrafikus eljárásokkal szemben – amely a képet képpontok összességeként tárolja – vektorgrafikus módon, vagyis koordináta-pontok szerint ágyazott alakzatokat a honlapokba. A fejlesztés lényege, hogy a vektorgrafikus alakzatok eltárolásához sokkal kevesebb adat kell, ráadásul ezek az alakzatok minőségromlás nélkül átméretezhetők, tetszés és szükség szerint nagyíthatók vagy kicsinyíthetők. A FutureSplash fejlesztői a Microsofttal és a Disneyvel kötöttek stratégiai szövetséget, majd 1996 novemberében a Macromedia Inc. felvásárolta a fejlesztő céget, és decemberben közreadta a Macromedia Flash névre keresztelt software 1.0 verzióját. A program legjelentősebb újdonsága a „shape morphing” funkció volt, mely kulcskockás – keyframe – megadással számolja az animáció változását, így a fázisrajzok elhagyhatóvá váltak. Rövidre rá a Macromedia közzétette a böngészőkbe beépített pluginját (Flash Player™), mely segítségével az elkészített mozik platformtól függetlenül lejátszhatóvá váltak. Már ez sem lett volna kevés, a program azonban sokkal többet tudott: az opciók közt különböző grafikai fájlok importálása, MP3 minőségű hang, bármikor kiértékelhető és megjeleníthető űrlapok alkalmazása szerepel. Az igazi áttörést 2001 hozta, amikor megjelent az ActionScript továbbfejlesztett verziója, amelyet idén váltott ki a V2.0: az új alkalmazás könnyedén megbirkózik a legismertebb videóformátumokkal, vagyis Quicktime-, AVI-, MPEG-mozikat importálhatunk a programba. A Flash ezáltal mindentudóvá vált, interaktív honlapok, játékok, prezentációk, multimédiás CD-k, illetve rövidfilmek egyaránt készíthetők a programmal. A Macromedia azóta folyamatosan bővít és töretlen ívben szárnyal, a versenytársak pedig szélvésszerű tempóban fejlesztenek, hogy beérjék a piacvezetőt – ez a versengés leginkább a felhasználók számára üdvös, hisz évről-évre jobb, a korábbiaknál okosabb és barátságosabb verziókat kaphatnak kézhez. Így a Flash, mint univerzális alkalmazás, újabb és újabb területeket hódít el, konkurens alkalmazásokat küldve korkedvezményes nyugdíjba. A Macromedia gazdag portfoliójának legfrissebb csodafegyvere a Flashlite, amely segítségével a cég betört a mobiltelefonok innovatív és jövedelmező piacára –már nem kell sokat várni rá, hogy kedvenc Flash-animációinkat és játékainkat telefonunkon futtassuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/12 36. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2390