KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/október
INGMAR BERGMAN 1918-2007
• Murai András: Érintésre vágyva Testbeszéd Bergman filmjeiben
• Gelencsér Gábor: Bergmania Jane Magnusson: Bergman 100
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Apák a fiúkról Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 1.rész
• Soós Tamás Dénes: A Nyugat alkonya Nemes Jeles László: Napszállta
• Pető Szabolcs: Fába vésett történelem Beszélgetés Szabó Attilával
• Lichter Péter: A roncsolódás melankóliája Kerekasztal-beszélgetés a videókultúráról
• Barkóczi Janka: A nagy játék Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Kránicz Bence: Sötét varázsigék Alan Moore képregényei
• Varró Attila: Sötét oldalak Alternatív képregényfilm
• Huber Zoltán: Papok és kurvák Prédikátor: képregény és tévésorozat
HORROR-TRENDEK
• Hegedüs Márk Sebestyén: Véget nem érő rémálmok Horror és franchise
• Sepsi László: Nevelő szándék Slender Man – Az ismeretlen rém
• Varga Zoltán: Folytassa a sikoltozást! A horrorfolytatások átka
• Fekete Tamás: Egyedi példányok A Predator-filmsorozat
ÚJ RAJ
• Benke Attila: A halál másfél órája Erik Poppe
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Embernek csúnya, szörnynek szép Határeset / Kékről álmodom
• Margitházi Beja: Idegenek, ismerősök A monostor gyermekei; Könnyű leckék
• Kolozsi László: Csiki-csuki Nyitva
MOZI
• Soós Tamás Dénes: A néma forradalom
• Huber Zoltán: Downrange
• Baski Sándor: Izlandi amazon
• Lichter Péter: Keresés
• Varró Attila: Egy kis szívesség
• Kovács Kata: Briliáns válás
• Vajda Judit: Bűbájosok
• Kovács Gellért: Nevem Thomas
• Pethő Réka: Alfa
• Kovács Patrik: Az utolsó pogány király
• Kránicz Bence: Sötét bűnök
• Benke Attila: Peppermint – A bosszú angyala
• Hegedüs Márk Sebestyén: Victor Crowley
• Sándor Anna: Sötét folyosók
DVD
• Pápai Zsolt: A rodeós
• Benke Attila: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás II.)
• Kovács Patrik: Telivérek
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi
DVD
• Varga Zoltán: Grease

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bazi nagy francia lagzik

Alföldi Nóra

Qu’est-ce qu’on a fait au Bon Dieu? – francia, 2014. Rendezte és írta: Philippe de Chauveron. Kép: Vincent Mathias. Zene: Marc Chouarain. Szereplők: Christian Clavier (Claude), Chantal Lauby (Marie), Frédérique Bel (Isabelle), Elodie Fontan (Laure), Julia Piaton (Odile), Noom Diawara (Charles). Gyártó: Les films du 24 / TF1. Forgalmazó: MTVA, Szinkronizált. 97 perc.

A migrációs politikai kérdések igencsak égető aktualitások Franciaországban (is), tehát ha rosszmájúak akarnánk lenni, mondhatnánk, nem csoda, hogy a témát feszegető Bazi nagy francia lagzik minden idők egyik legnézettebb francia filmje lett. Ám szerencsére többről van itt szó holmi vicceskedő kizsákmányolásnál, Philippe de Chauveron rendező valóban megérdemel minden elismerést, hiszen az egyik legsúlyosabb társadalmi kérdés számtalan szaftos aspektusát körbejárva készített rendkívül ízléses és nagyon szerethető vígjátékot.

A szülők és a családostul jövő újdonsült vejeik konfliktusai számtalan drámai vagy vígjátéki helyzet régi jó receptje. A Bazi nagy francia lagzik mindjárt a nyitányban három ilyen helyzetet sorjáz – harsány kommentek nélkül vezeti fel, ahogy a jómódú katolikus Verneuil család három lánya muszlim, zsidó és kínai férfivel házasodik, a történet pedig ott kezdődik, amikor a negyedik lány egy elefántcsontpartról érkező fekete szívtiprót választ élete párjául. Ez a bájosan színes csapat megpróbál együtt élni és készülni az új esküvőre, miközben ahogy kell, kifordulnak magukból az előítéletek és fejlődnek a karakterek. Ám ha sztereotípiákról beszélünk, akkor nyilván elmondható az is, hogy a francia humor nem éppen finom árnyalatairól ismert. Chauveron azonban ezt is a helyén kezeli: olyan lendületű, hajszálpontos dramaturgiával rendelkező, a néző számára majdhogynem rövidnek tűnő filmet épít fel, amiben minden egyes humoros elemnek megvan a maga helye, minden szituáció gördülékenyen megy a maga útján, és a legutolsó pár mondatos karakter is csodás árnyalatokkal van felskiccelve. Ritka az ilyen film, de nem sokáig – gyanús, hogy még nyugatabbra már készül a remake.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12270