KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/október
INGMAR BERGMAN 1918-2007
• Murai András: Érintésre vágyva Testbeszéd Bergman filmjeiben
• Gelencsér Gábor: Bergmania Jane Magnusson: Bergman 100
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Apák a fiúkról Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 1.rész
• Soós Tamás Dénes: A Nyugat alkonya Nemes Jeles László: Napszállta
• Pető Szabolcs: Fába vésett történelem Beszélgetés Szabó Attilával
• Lichter Péter: A roncsolódás melankóliája Kerekasztal-beszélgetés a videókultúráról
• Barkóczi Janka: A nagy játék Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Kránicz Bence: Sötét varázsigék Alan Moore képregényei
• Varró Attila: Sötét oldalak Alternatív képregényfilm
• Huber Zoltán: Papok és kurvák Prédikátor: képregény és tévésorozat
HORROR-TRENDEK
• Hegedüs Márk Sebestyén: Véget nem érő rémálmok Horror és franchise
• Sepsi László: Nevelő szándék Slender Man – Az ismeretlen rém
• Varga Zoltán: Folytassa a sikoltozást! A horrorfolytatások átka
• Fekete Tamás: Egyedi példányok A Predator-filmsorozat
ÚJ RAJ
• Benke Attila: A halál másfél órája Erik Poppe
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Embernek csúnya, szörnynek szép Határeset / Kékről álmodom
• Margitházi Beja: Idegenek, ismerősök A monostor gyermekei; Könnyű leckék
• Kolozsi László: Csiki-csuki Nyitva
MOZI
• Soós Tamás Dénes: A néma forradalom
• Huber Zoltán: Downrange
• Baski Sándor: Izlandi amazon
• Lichter Péter: Keresés
• Varró Attila: Egy kis szívesség
• Kovács Kata: Briliáns válás
• Vajda Judit: Bűbájosok
• Kovács Gellért: Nevem Thomas
• Pethő Réka: Alfa
• Kovács Patrik: Az utolsó pogány király
• Kránicz Bence: Sötét bűnök
• Benke Attila: Peppermint – A bosszú angyala
• Hegedüs Márk Sebestyén: Victor Crowley
• Sándor Anna: Sötét folyosók
DVD
• Pápai Zsolt: A rodeós
• Benke Attila: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás II.)
• Kovács Patrik: Telivérek
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi
DVD
• Varga Zoltán: Grease

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Yona, a pingvinek királynője

Teszár Dávid

Yona Yona Pengin – japán, 2010. Rendezte: Rintaro. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 84 perc.

Az anime-állatvilág megvetett faja a pingvin, ekként a pingvines animék szerelmesei elismerő csettintés mellett csaphatják hozzá kollekciójukhoz e kedves gyermekmesét. A Yona, a pingvinek királynője elkerüli mind a komikus (Manmaru the Ninja Penguin), mind pedig tragikus (Penguin’s Memory) pingvin-vonalat, helyette egy szabályos nevelődési történetet mutat be egy pingvinmániás kislánnyal a főszerepben, aki esténként az elhunyt édesapja által készített pingvinjelmezben futkorássza körbe szülővárosa utcáit. Az Alice Csodaországbanhoz hasonlóan egy furcsa teremtményekkel benépesített világban találja magát az aprócska főhősnő, ahol a koboldok próféciája szerint egy repülésre képtelen madár fog végezni a mindenki életét megkeserítő, gonosz varázslóval. A repülés központi motívuma és a kisiskolás fruska szerepeltetése Miyazaki munkáit juttathatja eszünkbe, a párhuzamok azonban itt véget is érnek, ugyanis az idén hetven esztendős, az iparban ugyancsak legendásnak számító Rintaro (Galaxy Express 999, Metropolisz) meséje korántsem olyan gazdagon rétegzett, mint Miyazaki művei. A felnőtt közönség további bánatára a Yona tartózkodik az amerikai animációs stúdiók családi rajzfilmjeiben előszeretettel alkalmazott megoldásoktól is (kizárólag a nagykorú családtagok által értelmezhető szövegközi utalások, mókás kikacsintások). Rintaro művének egyedüli érdekessége, hogy háromdimenziós animációt használ, elveti a fotórealizmust és megtartja a rajzfilmszerű, kerekded, bájos karaktereket. Mindez a patinás életmű fényében csekély vigaszt jelent: a Yona nyugodt szívvel csupán a tíz év alatti korosztálynak ajánlható – a pingvines animék Aranypolgára továbbra is várat magára.

Extrák: előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10593