KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/október
INGMAR BERGMAN 1918-2007
• Murai András: Érintésre vágyva Testbeszéd Bergman filmjeiben
• Gelencsér Gábor: Bergmania Jane Magnusson: Bergman 100
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Apák a fiúkról Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 1.rész
• Soós Tamás Dénes: A Nyugat alkonya Nemes Jeles László: Napszállta
• Pető Szabolcs: Fába vésett történelem Beszélgetés Szabó Attilával
• Lichter Péter: A roncsolódás melankóliája Kerekasztal-beszélgetés a videókultúráról
• Barkóczi Janka: A nagy játék Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Kránicz Bence: Sötét varázsigék Alan Moore képregényei
• Varró Attila: Sötét oldalak Alternatív képregényfilm
• Huber Zoltán: Papok és kurvák Prédikátor: képregény és tévésorozat
HORROR-TRENDEK
• Hegedüs Márk Sebestyén: Véget nem érő rémálmok Horror és franchise
• Sepsi László: Nevelő szándék Slender Man – Az ismeretlen rém
• Varga Zoltán: Folytassa a sikoltozást! A horrorfolytatások átka
• Fekete Tamás: Egyedi példányok A Predator-filmsorozat
ÚJ RAJ
• Benke Attila: A halál másfél órája Erik Poppe
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Embernek csúnya, szörnynek szép Határeset / Kékről álmodom
• Margitházi Beja: Idegenek, ismerősök A monostor gyermekei; Könnyű leckék
• Kolozsi László: Csiki-csuki Nyitva
MOZI
• Soós Tamás Dénes: A néma forradalom
• Huber Zoltán: Downrange
• Baski Sándor: Izlandi amazon
• Lichter Péter: Keresés
• Varró Attila: Egy kis szívesség
• Kovács Kata: Briliáns válás
• Vajda Judit: Bűbájosok
• Kovács Gellért: Nevem Thomas
• Pethő Réka: Alfa
• Kovács Patrik: Az utolsó pogány király
• Kránicz Bence: Sötét bűnök
• Benke Attila: Peppermint – A bosszú angyala
• Hegedüs Márk Sebestyén: Victor Crowley
• Sándor Anna: Sötét folyosók
DVD
• Pápai Zsolt: A rodeós
• Benke Attila: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás II.)
• Kovács Patrik: Telivérek
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi
DVD
• Varga Zoltán: Grease

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Bástyasétány hetvennégy

Czirják Pál

1974. Rendezte: Gazdag Gyula. Szereplők: Ewald Schorm, Iglódi István, Monori Lili, Koltai Róbert, Pogány Judit. 73 perc. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum.

Gazdag Gyula 1974-es Bástyasétánya zenésfilmbe oltott rendszerkritika, a korszak „operettvalóságának” fanyar gúnyrajza. Értették az üzenetet az illetékes elvtársak is, így a munka néhány évre dobozba került. Nem ez volt persze az egyetlen film a rendező pályáján, amelyet elkészülte után nem engedtek bemutatni. Gazdag a maga kilenc betiltott alkotásával alighanem kitüntetett helyen szerepelne egy, a hazai filmcenzúra történetét feldolgozó monográfiában.

Pedig a Bástyasétány keserédes iróniája, groteszk szimbolikája mai szemmel nézve akár ártatlannak is tűnhet. Főleg a rendező dokumentum-darabjai mellett, mint amilyen például az Ember Judittal közösen forgatott, szintén betiltott A határozat (1972), amely nagyon is nyersen leplezte le a Kádár-korszak alapvető antidemokratikusságát. Mindazonáltal félrevezető lenne az utóbb említett film direkt politikumát a Bástyasétányon számonkérni. Hiszen e kifordított termelési operettel Gazdag egészen más módszert választott. A történetet végletesen lecsupaszította, absztrakt vázzá alakította; ezzel egyidejűleg azt a folytonos küzdelmet avatta vezérmotívummá, amely a cselekménybe beemelt mesélők és a bábokként mozgatott, de időről időre fellázadó szereplők között zajlik. Így válik a film a paternalizmus allegóriájává, miközben a kibontakozó vízió szerencsés módon jóval tágabb érvényű, semhogy leragadjon a konkrét politikai közeg didaktikus megidézésénél.

A Bástyasétány hetvennégy ezért lehet jóval több, mint egyszerű cenzúratörténeti dokumentum. Ma is eredeti, hatásos, akárcsak dobozba zárt sorstársai, Bacsó Péter 1969-es filmje, A tanú vagy Jeles András 1983-as Álombrigádja.

Extrák: Rövidfilm (Ragályi Elemér: Szilveszter); Honthy Hanna-összeállítás; kimaradt jelenetek és képgaléria.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10552