KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/augusztus
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Nemes Z. Márió: A Nagy Szakadék Xenoökológia a természet „halála” után
MAGYAR MŰHELY
• Pazár Sarolta: Ráncok a lélekben Zolnay Pál (1928-1995) – 2. rész
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Varró Attila: Végtelen világ Sarkvidéki ökohorror
• Pernecker Dávid: Annyi mindent nem láttunk még Bolygónk, a Föld 2.
• Barotányi Zoltán: Fentről minden szebb Volt egyszer egy bolygó
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Szembe nézni, nem megtörni Alex Garland
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Lélekmérnök önarcképek Kádár-kori álmok
• Soós Tamás Dénes: „Feketeseggű lettem” Beszélgetés Csuja Lászlóval
• Kránicz Bence: Eszkimó asszony gyereket nevel Virágvölgy
• Szivák Bernadett: Aki bújt, aki nem Beszélgetés Schwechtje Mihállyal
JURAJ HERZ
• Zalán Vince: Valóságos és képzelt sátánok Juraj Herz (1934 – 2018)
• Varga Zoltán: Macskaszemen keresztül Juraj Herz rémmeséi
PASOLINI
• Pólik József: A sivatag polgárai Pasolini Teoréma – 2. rész
PERZSA TÜKÖR
• Kránicz Bence: A tiltás virágai Jafar Panahi és a cenzúra
PASOLINI
• Csantavéri Júlia: Archaikus modernitás Pasolini és a görög mítoszok
KÖNYV
• Mészáros Márton: Közép-Európából importálva Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood
• Varga Zoltán: Párhuzamosok találkozása Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe
• Schubert Gusztáv: Keserű igazságok Gervai András: Állami álomgyár
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Labdarúgó-világbajnokság A bíró szeme
KRITIKA
• Szíjártó Imre: Egy nyáron át énekelt Nyár
• Baski Sándor: Nem vagyok boszorkány Nők pórázon
• Pethő Réka: Hatását vesztett optimizmus Könyvesbolt a tengerparton
• Benke Attila: Drogbárók végzete Sicario 2. A zsoldos / Escobar
MOZI
• Varró Attila: Skate Kitchen
• Vincze Teréz: Ízlés szerint fűszerezve
• Baski Sándor: A kutyám nélkül soha
• Kovács Patrik: Szupercella 2: Hades
• Tüske Zsuzsanna: Sodródás
• Huber Zoltán: Felhőkarcoló
• Benke Attila: Hangya és Darázs
• Varga Zoltán: A hihetetlen család 2.
• Parádi Orsolya: Papás-babás
• Soós Tamás Dénes: Haverok harca
• Kovács Kata: Túl szexi lány
• Fekete Tamás: Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA
DVD
• Benke Attila: Megcsalási engedély
• Pápai Zsolt: Sidney Hall eltűnése
• Géczi Zoltán: Sötétségben
• Kovács Patrik: Gyerekrablók
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Franciaország sötét oldala

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Júlia

Iván Gábor

 

Az öregedő Lili egy csónakban ül, és pecázik. Magányosan lógatja botját a csendes vízbe. Látható, hogy Lilit elhagyta a világ, és ő a világot. Lili megkopott emlékeit festi újra, ami rendjén való dolog, mint magánügy, mivel azonban a szemünk láttára történik, arra gondolhatunk, hogy nekünk szánták.

Az egykori Lili drámát ír, azért ír, hogy híres, sőt „komoly” írónő legyen. Hogyan sikerül ezzel az inspirációval eljutnia a Broadwayre, az rejtély, hisz élete eseménytelen, s múltjában is csupán Júlia az egyetlen történés. Lehet, hogy róla ír, ez azonban nem fontos a film számára, mint ahogy az sem, hogy milyen hétköznapi kudarcok és sikerek árán születik a nagy mű. A küzdelem ügye, ezek szerint nem a mi ügyünk.

A háborúra készülő Európa és Lili egére rosszat sejtető felhő úszik, Júlia eltűnik. Mikor azután egy hatalmas konspirációs forgatag összesodorja őket, Júliának, szegénynek, már műlába van. Mindez nagyon szomorú, de úgy tűnik, hogy a film háborújához sincs sok közünk.

Júlia mindvégig megmarad távoli titoknak, akit Lili nagyon szeret, még az is lehet, hogy élete nem más, mint vetélkedés Júliával. Barátságuk benső szféráiba azonban nem nyerünk betekintést, vagyis nem tartozik ránk.

Egy író küzdelme a sikerért, a fasizálódó Európa zaklatottsága és egy mély barátság története, finom leszbikus tónussal, olyan zsúfolt alapanyag, amit csak ihletett alkotó, ihletett periódusában képes egyetlen filmbe gyömöszölni. A Júlia, Fred Zinnemann filmje nem ilyen szerencsés konstellációban született. Hiába a két nagyszerű színésznő – Vanessa Redgrave és Jane Fonda – odaadó közreműködése, a film mindhárom rétege megőrizte magánügyjellegét. A rendező törekvése, hogy egyik szálat se hagyja elvarratlanul, s ugyanakkor kellően elmélyítse élményünket, a kényszerűen sietős, néha pedig túl szövevényes megoldásai miatt, kudarcot vallott. A film megmaradt Lili házi használatú csendéletének.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8160