KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/augusztus
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Nemes Z. Márió: A Nagy Szakadék Xenoökológia a természet „halála” után
MAGYAR MŰHELY
• Pazár Sarolta: Ráncok a lélekben Zolnay Pál (1928-1995) – 2. rész
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Varró Attila: Végtelen világ Sarkvidéki ökohorror
• Pernecker Dávid: Annyi mindent nem láttunk még Bolygónk, a Föld 2.
• Barotányi Zoltán: Fentről minden szebb Volt egyszer egy bolygó
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Szembe nézni, nem megtörni Alex Garland
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Lélekmérnök önarcképek Kádár-kori álmok
• Soós Tamás Dénes: „Feketeseggű lettem” Beszélgetés Csuja Lászlóval
• Kránicz Bence: Eszkimó asszony gyereket nevel Virágvölgy
• Szivák Bernadett: Aki bújt, aki nem Beszélgetés Schwechtje Mihállyal
JURAJ HERZ
• Zalán Vince: Valóságos és képzelt sátánok Juraj Herz (1934 – 2018)
• Varga Zoltán: Macskaszemen keresztül Juraj Herz rémmeséi
PASOLINI
• Pólik József: A sivatag polgárai Pasolini Teoréma – 2. rész
PERZSA TÜKÖR
• Kránicz Bence: A tiltás virágai Jafar Panahi és a cenzúra
PASOLINI
• Csantavéri Júlia: Archaikus modernitás Pasolini és a görög mítoszok
KÖNYV
• Mészáros Márton: Közép-Európából importálva Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood
• Varga Zoltán: Párhuzamosok találkozása Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe
• Schubert Gusztáv: Keserű igazságok Gervai András: Állami álomgyár
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Labdarúgó-világbajnokság A bíró szeme
KRITIKA
• Szíjártó Imre: Egy nyáron át énekelt Nyár
• Baski Sándor: Nem vagyok boszorkány Nők pórázon
• Pethő Réka: Hatását vesztett optimizmus Könyvesbolt a tengerparton
• Benke Attila: Drogbárók végzete Sicario 2. A zsoldos / Escobar
MOZI
• Varró Attila: Skate Kitchen
• Vincze Teréz: Ízlés szerint fűszerezve
• Baski Sándor: A kutyám nélkül soha
• Kovács Patrik: Szupercella 2: Hades
• Tüske Zsuzsanna: Sodródás
• Huber Zoltán: Felhőkarcoló
• Benke Attila: Hangya és Darázs
• Varga Zoltán: A hihetetlen család 2.
• Parádi Orsolya: Papás-babás
• Soós Tamás Dénes: Haverok harca
• Kovács Kata: Túl szexi lány
• Fekete Tamás: Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA
DVD
• Benke Attila: Megcsalási engedély
• Pápai Zsolt: Sidney Hall eltűnése
• Géczi Zoltán: Sötétségben
• Kovács Patrik: Gyerekrablók
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Franciaország sötét oldala

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Magyar animációs alkotók I.

Animátor kerestetik

Varga Zoltán

Gyulai Líviusztól Bucsi Rékáig: MMA-interjúkötet a magyar animációs film múltjáról és jelenéről.

 

Két éve kiadott tanulmánykötetük, az Animációs körkép (lásd Filmvilág 2017/9) bevezetésében jelezték a szerkesztők, Fülöp József és Kollarik Tamás, hogy folytatásként olyan interjúgyűjteményeket terveznek megjelentetni, amelyek a magyar animációs film képviselőit szólaltatják meg. A tervezett könyvek első kötete idén látott napvilágot; bemutatóját kiemelt érdeklődés övezte a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon. A Magyar animációs alkotók I. című kötet nemcsak előzménykönyvéhez csatlakozik, de a – szintén Kollarik Tamás társszerkesztésében készült – Magyar forgatókönyvírók I. című, hasonló felépítésű interjúcsokor (lásd Filmvilág 2018/5) szellemi folytatása is. Ezek a hiánypótló megjelenések a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének munkáját dicsérik, s a következő években – a szerkesztők szándékai és még inkább a további potenciális interjúalanyok révén – újabb reménybeli kötetekkel fognak gyarapodni.

A Magyar animációs alkotók I. ugyanazt a minőségi kivitelezést és alaposságot mutatja, mint az Animációs körkép, ezúttal azonban nem a szakírók, hanem az alkotók szólalnak meg. A magyar animációs film szakirodalmának vagy szaksajtójának az interjúk, a visszaemlékezések, az alkotói nyilatkozatok jelentik mennyiségileg a legnagyobb szeletét (lásd az elsősorban interjúkollázsokat tartalmazó Dizseri Eszter-könyveket: Kockáról kockára; A kecskeméti rajzfilmstúdió), a Fülöp–Kollarik-kötet ilyen értelemben gazdag szöveghagyományt folytat. Ám elődeivel ellentétben két nagy előnye, hogy egységesített kérdésorra alapozott interjúival a válaszadók egyéni történetein, tapasztalatain túlmutató jelenségekre, összefüggésekre igyekszik rámutatni; továbbá a könyvben szerepeltett 19 animációs szakember (nem kizárólag rendezők) sokfélesége lefedi a magyar animáció múltját és jelenét. Több generáció jelenik meg a lapokon; a legidősebb művész már elmúlt nyolcvan (Gyulai Líviusz), a legfiatalabb nemrég töltötte be a harmincat (Bucsi Réka). A kötet lapjain találkozhatunk a legendás Pannónia Filmstúdióval még annak fénykorában kapcsolatba kerülő alkotókkal: Gyulai mellett Jankovics Marcell, Ternovszky Béla, Bleier Edit, Richly Zsolt, Cakó Ferenc, Rófusz Ferenc, Varsányi Ferenc és Orosz István, illetve a kecskeméti stúdió vezetője, Mikulás Ferenc sorolható ide. A „középnemzedéket” képviselik a pályájukat már a rendszerváltás után kezdő, rendezőként és/vagy stúdióvezetőként tevékenykedő szakmabeliek, mint Rabb Sándor Alex (a DIGIC Pictures alapító igazgatójának neve csenghet a nagyközönség előtt a legkevésbé ismerősen), M. Tóth Géza, Klingl Béla, Gauder Áron és Bánóczki Tibor. A magyar animáció legfrissebb sikereit meghozó nemzedékből Bucsién kívül Szederkényi Bella, Glaser Katalin és Kreif Zsuzsanna gondolatait ismerhetjük meg. Az interjúk elrendezése ugyan a szabványos ABC-sorrendet követi, de alternatív olvasási mód – a generációk (a születési dátumok) szerinti haladás – alapján még erősebben kirajzolódhatnak az egyéni megszólalásokon átívelő közös pontok.

A válaszadókat olyan témákról kérdezték (Vincze Zsuzsanna médiajogász, Csákvári Géza és Kárpáti György filmkritikusok), mint az animáció mibenléte, a hazai animációsfilm-készítés feltételei, a magyar és az európai támogatási rendszerek, a megjelenés felületei, fórumai, az animációs oktatás, a személyes pályakép és az animáció lehetséges jövője. Óhatatlan, hogy a válaszadók között akadnak bőbeszédűbbek (a leghosszabb interjú 22 oldalas), míg mások valamelyest szófukarabbak (a rövidebb beszélgetések 8 oldalasak); néhányan szívesen anekdotáznak, mások tárgyilagosabbak. A két szerkesztő és Vincze Zsuzsanna hasznos összegző írást mellékelt a kötet végére, amely a legfontosabb pontokat gyűjti csokorba, nemcsak a hasonló véleményeket, de az olykor ellentétes meglátásokat is egymás mellé helyezve. (Sajnálatos módon ebből kimaradtak az animáció és a filmkritika viszonyát pedzegető passzusok, pedig Bánóczki, M. Tóth és Orosz szavaira érdemes lett volna visszautalni, s Glaser részletesen fölidézett negatív tapasztalata mellett sem érdemes elmenni.) Visszatérő megállapítás, csak az egyik legfontosabbat kiemelve (például Bánóczki, Bucsi, Kreif, Mikulás és Varsányi szavai nyomán), hogy bizonyos animációs szakemberekből hiány mutatkozik – mindenekelőtt animátorokból (mozdulattervezőkből). A hazai animációs film ünnepelt sikerszériája mögött sok a megoldatlan kérdés és probléma – a kötet nemcsak ezek megnevezéséhez, de az orvoslásukra tett javaslatok megfogalmazásához is kitűnő kiindulópont lehet.

MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2019.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14276