KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/augusztus
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Nemes Z. Márió: A Nagy Szakadék Xenoökológia a természet „halála” után
MAGYAR MŰHELY
• Pazár Sarolta: Ráncok a lélekben Zolnay Pál (1928-1995) – 2. rész
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Varró Attila: Végtelen világ Sarkvidéki ökohorror
• Pernecker Dávid: Annyi mindent nem láttunk még Bolygónk, a Föld 2.
• Barotányi Zoltán: Fentről minden szebb Volt egyszer egy bolygó
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Szembe nézni, nem megtörni Alex Garland
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Lélekmérnök önarcképek Kádár-kori álmok
• Soós Tamás Dénes: „Feketeseggű lettem” Beszélgetés Csuja Lászlóval
• Kránicz Bence: Eszkimó asszony gyereket nevel Virágvölgy
• Szivák Bernadett: Aki bújt, aki nem Beszélgetés Schwechtje Mihállyal
JURAJ HERZ
• Zalán Vince: Valóságos és képzelt sátánok Juraj Herz (1934 – 2018)
• Varga Zoltán: Macskaszemen keresztül Juraj Herz rémmeséi
PASOLINI
• Pólik József: A sivatag polgárai Pasolini Teoréma – 2. rész
PERZSA TÜKÖR
• Kránicz Bence: A tiltás virágai Jafar Panahi és a cenzúra
PASOLINI
• Csantavéri Júlia: Archaikus modernitás Pasolini és a görög mítoszok
KÖNYV
• Mészáros Márton: Közép-Európából importálva Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood
• Varga Zoltán: Párhuzamosok találkozása Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe
• Schubert Gusztáv: Keserű igazságok Gervai András: Állami álomgyár
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Labdarúgó-világbajnokság A bíró szeme
KRITIKA
• Szíjártó Imre: Egy nyáron át énekelt Nyár
• Baski Sándor: Nem vagyok boszorkány Nők pórázon
• Pethő Réka: Hatását vesztett optimizmus Könyvesbolt a tengerparton
• Benke Attila: Drogbárók végzete Sicario 2. A zsoldos / Escobar
MOZI
• Varró Attila: Skate Kitchen
• Vincze Teréz: Ízlés szerint fűszerezve
• Baski Sándor: A kutyám nélkül soha
• Kovács Patrik: Szupercella 2: Hades
• Tüske Zsuzsanna: Sodródás
• Huber Zoltán: Felhőkarcoló
• Benke Attila: Hangya és Darázs
• Varga Zoltán: A hihetetlen család 2.
• Parádi Orsolya: Papás-babás
• Soós Tamás Dénes: Haverok harca
• Kovács Kata: Túl szexi lány
• Fekete Tamás: Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA
DVD
• Benke Attila: Megcsalási engedély
• Pápai Zsolt: Sidney Hall eltűnése
• Géczi Zoltán: Sötétségben
• Kovács Patrik: Gyerekrablók
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Franciaország sötét oldala

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Colette

Alföldi Nóra

Colette – brit-amerikai, 2018. Rendezte: Wash Westmoreland. Írta: Richard Glatzer és Rebecca Lenkiewicz. Kép: Giles Nuttgens. Zene: Thomas Adès. Szereplők: Keira Knightley (Colette), Dominic West (Henry), Eleanor Tomlinson (Georgie Raoul-Duval), Aiysha Hart (Polaire), Fiona Shaw (Sido). Gyártó: Killer Films / Number 9 Films. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 111 perc.

 

A nő szerepköreinek újrafogalmazása és az ezzel kapcsolatos évszázadokon átívelő emancipációs problematikák revíziója manapság a filmiparban is alapvetés. Dicséretes a trend, és bár még mindig igen kevéske női rendező kap reflektorfényt, de legalább már a férfi rendezők is újszerű lendülettel nyúlnak a csajos és egyéb gender teóriákat pedzegető témák felé. A női közönséget kényeztetni általában kifizetődő, hiszen a csajos-mozis összejövetelek aprópóján a barinőket is be lehet kalkulálni a jegyeladásokba, főleg, ha a hölgyek egy olyan izgalmas ikon életéről szóló filmel kényeztethetik magukat, mint amilyen a Colette.

A francia írónő életútja ínyenc csemege, hiszen a belle époque Párizsában, azon belül is a művészeti szalonok fülledt légkörében töltötte ifjúságát, innen ruccant ki biszexuális kalandokra, alkalmanként férfiruhákat hordott és általában véve neve egyet jelentett az extravagáns életstílussal.

Colette férje, Willy amolyan író-vállalkozóként, saját neve alatt jelentette meg különböző szellemírók anyagait, többek között nála 14 évvel fiatalabb felesége lányregényeit is. Wash Westmoreland filmje részletesen és érzelmesen mesél kettejük hullámvölgyekkel teli kapcsolatáról, hangulatosan festi meg a közeget, amelyben ez a két ihletett ember élt és dolgozott, csodaszép szimbolika segítségével mesél a női szerepvállalás kérdéseiről, és mindeközben arra is futja az energiájából, hogy odafigyeljen egy női alkotó lelkivilágára és fejlődéstörténetére. Westmoreland mindemellett zavarba ejtően zökkenőmentesen keni el azt a sok gender-kérdést, amelyet felvet, épp ezért filmje túlságosan makulátlan ahhoz, hogy igazán szeretni lehessen, eminens történetmesélő törekvései és hangulata miatt azonban zavartalan mainstream moziélményt biztosít.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14030