KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/augusztus
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Nemes Z. Márió: A Nagy Szakadék Xenoökológia a természet „halála” után
MAGYAR MŰHELY
• Pazár Sarolta: Ráncok a lélekben Zolnay Pál (1928-1995) – 2. rész
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Varró Attila: Végtelen világ Sarkvidéki ökohorror
• Pernecker Dávid: Annyi mindent nem láttunk még Bolygónk, a Föld 2.
• Barotányi Zoltán: Fentről minden szebb Volt egyszer egy bolygó
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Szembe nézni, nem megtörni Alex Garland
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Lélekmérnök önarcképek Kádár-kori álmok
• Soós Tamás Dénes: „Feketeseggű lettem” Beszélgetés Csuja Lászlóval
• Kránicz Bence: Eszkimó asszony gyereket nevel Virágvölgy
• Szivák Bernadett: Aki bújt, aki nem Beszélgetés Schwechtje Mihállyal
JURAJ HERZ
• Zalán Vince: Valóságos és képzelt sátánok Juraj Herz (1934 – 2018)
• Varga Zoltán: Macskaszemen keresztül Juraj Herz rémmeséi
PASOLINI
• Pólik József: A sivatag polgárai Pasolini Teoréma – 2. rész
PERZSA TÜKÖR
• Kránicz Bence: A tiltás virágai Jafar Panahi és a cenzúra
PASOLINI
• Csantavéri Júlia: Archaikus modernitás Pasolini és a görög mítoszok
KÖNYV
• Mészáros Márton: Közép-Európából importálva Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood
• Varga Zoltán: Párhuzamosok találkozása Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe
• Schubert Gusztáv: Keserű igazságok Gervai András: Állami álomgyár
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Labdarúgó-világbajnokság A bíró szeme
KRITIKA
• Szíjártó Imre: Egy nyáron át énekelt Nyár
• Baski Sándor: Nem vagyok boszorkány Nők pórázon
• Pethő Réka: Hatását vesztett optimizmus Könyvesbolt a tengerparton
• Benke Attila: Drogbárók végzete Sicario 2. A zsoldos / Escobar
MOZI
• Varró Attila: Skate Kitchen
• Vincze Teréz: Ízlés szerint fűszerezve
• Baski Sándor: A kutyám nélkül soha
• Kovács Patrik: Szupercella 2: Hades
• Tüske Zsuzsanna: Sodródás
• Huber Zoltán: Felhőkarcoló
• Benke Attila: Hangya és Darázs
• Varga Zoltán: A hihetetlen család 2.
• Parádi Orsolya: Papás-babás
• Soós Tamás Dénes: Haverok harca
• Kovács Kata: Túl szexi lány
• Fekete Tamás: Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA
DVD
• Benke Attila: Megcsalási engedély
• Pápai Zsolt: Sidney Hall eltűnése
• Géczi Zoltán: Sötétségben
• Kovács Patrik: Gyerekrablók
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Franciaország sötét oldala

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence

A kimondhatatlan című képregény

A tavalyi Filmvilág-stripeket jegyző Dudás Győzőnek jutott ideje egy hosszabb munkára is: a nehezen megjegyezhető címet kapott Perisztaltikhoszeia az antik görög eposzok paródiáját kínálja. Szórakoztató, vérbő, fordulatos történet a mitikus ókorból, amelyet elsősorban hősábrázolása tesz „szerzőivé” és egy cseppet nehezebben befogadhatóvá. A magát filozófusnak hazudó, egyébként hivatásos ingyenélőként lébecoló Perisztaltikhosz igazi antihős, aki mindig a könnyebb ellenállás felé megy, gátlástalanul kihasználja a környezetében élők hiszékenységét, és sportot űz abból, hogy elcsábítsa az összes falubeli szépasszonyt. Mikor Athéné és Árész olümposzi fogadása miatt Perisztaltikhosznak hősies hadvezérré kellene változnia, ő pontosan ugyanolyan marad, mint addig. Rengeteget utazik, megismer számos mitikus hőst, de jellemfejlődésre ne számítsunk. Így aztán az epizodikus szerkesztésű történet tulajdonképpen egy rémesen ellenszenves fickó köré épül. Mindez felfogható műfaji idézetként is: az ókori mondák hősei ennél cifrább dolgokat is csináltak, gondoljunk csak az erőszaktevő Zeuszra vagy a családirtó Héraklészre.

Ezzel Dudás újabb szempontot vet föl, igaz, a képregény nem erről szól, ennél könnyedebb darab. Mégis azon kezdtem gondolkodni, hogy az antik mesekincset hogyan olvassuk újra a #metoo és hasonló folyamatok után, a tisztességes szexuális viselkedésről szóló aktív párbeszéd éveiben? Milyen hősökről tanultunk gyerekként az iskolában? Elmagyarázta bárki, mi történt Zeusz és Európé, Thészeusz és Ariadné között? Ma olvasva ezek a kérdések tűntek a legfontosabbnak a Perisztaltikhoszeiában, és kicsit sem zavar, hogy Dudás Győző remek kis kötetében mindez csak mellékzönge.

Dudás Győző: Perisztaltikhoszeia. Fekete-fehér, puhafedeles, 120 oldal. Kiadó: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.

 

Mesék az ágy alól

Lakatos István tíz éve számít az egyik legtehetségesebb magyar képregényalkotónak. Szokás mondani róla, hogy túl ritkán rajzol képregényt, rövidebb munkáit tartalmazó gyűjteményes kötete alapján viszont életműve nem is olyan soványka. A könyv első felében olvasható, 2008 és 2013 között készült képnovellák mindegyike nagyon erős, közülük nem egy (a Miserere homine, a Lencsilány és a Kisgömböc) kis remekmű. Lakatos stílusa egyedülálló, és itt nem is sokat emlegetett és gyakran másolt, „gótikus” rajzaira gondolok, hanem a lelki fájdalom, a rossz közérzet, a belső elveszettség alapélményeinek megmutatására. Az alkotó komolysága nem egyszólamú: hol iróniával, hol részvéttel és megértéssel párosul, és a kiútkeresés igénye mozgatja. Terápiás képregényeket olvasunk, könnyű megoldások, falvédőbölcsességek nélkül.

Az egyetlen fájdalmam, hogy a legutóbbi évek Lakatos-képregényei a régebbi munkákhoz képest tét nélküli bohóckodásnak tűnnek. Nem rosszak ezek sem, de bízom benne, hogy a szerzőnek lesz még ideje és energiája elmélyülni valamiben. A Mesék az ágy alól egy fontos alkotó eddigi műveit gyűjti össze, karcsú és szép, de fajsúlyos kötet.

Lakatos István: Mesék az ágy alól. Színes, keményfedeles, 96 oldal. Kiadó: Kaméleon Komix.

 

Jodorowsky főműve

Alejandro Jodorowskyt 1973-ban kérték fel, hogy rendezzen moziadaptációt a Dűnéből, ám az elátkozott filmterv soha nem valósult meg, Jodorowsky és látványtervezője, Moebius viszont a koncepció számos elemét átmentették nagyszabású sci-fi képregénysorozatukba. Ez volt a nyolcvanas évektől megjelenő Incal, Jodorowsky összefüggő fantasztikus-ezoterikus univerzumának alapköve, amelynek első kötete most jelent meg magyarul.

Az Incal nem fog mindenkinek tetszeni, mert a pszichedelikus lüktetés és a kegyetlen irónia jellegzetesen poszt-68-as egyvelege máshogy tabusértő és máshogy humoros, mint amire 2018-ban igazán fogékonyak vagyunk. Aki nem vak, annak mégis egyértelmű, hogy különleges és eredeti művel van dolgunk. A főhős, John Difool csillagközi vesszőfutása nem is olyan érdekes, sokkal izgalmasabbak Moebius groteszk figurái és futurisztikus tárgyi világa, az Yves Chaland által kidolgozott bámulatos színhatások, és persze az író technomágikus popfilozófiája.

Alejandro Jodorowsky – Moebius: A sötét Incal. Színes, keményfedeles, 48 oldal. Kiadó: Pesti Könyv.

 


 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13668