KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/május
'68 LÁZADÓI
• Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet Cinéma ‘68
• Ádám Péter: A forradalom délibábja Jean-Luc Godard 1968-ban – 2. rész
• Ádám Péter: Godard, a rettenetes
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Múlt-fogyatkozás Kádár-kori álmok
• Csákvári Géza: Szemben a gonoszsággal Beszélgetés Bogdán Árpáddal
• Bokor Ágnes: Modernkori rabszolgaság Beszélgetés Tuza-Ritter Bernadett-tel
• Kolozsi László: Magyar forgatókönyvírók I. Nem sablonos válaszok
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Az apai árnyék kiradírozása Sebastián Lelio
JÁTÉKSZENVEDÉLY
• Borbíró András: Kockamesék Társasjátéktól a filmig
• Sepsi László: A programozó neve Ready Player One
• Herpai Gergely: Dávid Góliátban Mecha játékok és filmek
FILMTÖRTÉNET
• Gervai András: Könyvek a Mesterről Fellini – négyszer
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Veszedelmes mobilok Rotterdam
• Buglya Zsófia: Látásjavító gyakorlatok Graz – Diagonale
KRITIKA
• Margitházi Beja: Szemüveg nélkül Arcélek, útszélek
• Soós Tamás Dénes: Nincs újjászületés Genezis
• Tóth Péter Pál: Sós kútba tesznek Kifutás
• Baski Sándor: A sztratoszférába és tovább Lajkó – Cigány az űrben
• Gelencsér Gábor: A tizenharmadik apostol Mária Magdolna
MOZI
• Zalán Márk: Veszett vidék
• Benke Attila: Téli fivérek
DVD
• Pápai Zsolt: Megmaradt Alice-nek
• Kránicz Bence: Marston professzor és a két Wonder Woman
• Kovács Patrik: Marshall – Állj ki az igazságért!
• Benke Attila: Gyilkolj vagy meghalsz
• Géczi Zoltán: Az idegen
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Star Trek

Nevelős Zoltán

Star Trek – amerikai, 2009. Rendezte: J.J. Abrams. Írta: Roberto Orci, Alex Kurtzman és Gene Roddenberry. Kép: Daniel Mindel. Zene: Michael Giacchino. Szereplők: Chris Pine (Kirk), Zachary Quinto (Spock), Eric Bana (Nero), Simon Pegg (Scotty), John Cho (Hikaru Sulu hadnagy), Bruce Greenwood (Christopher Pike). Gyártó: Bad Robot / Paramount / Spyglass. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 120 perc.

 

Az eredeti Star Trek-sorozat, a tíz mozifilm és a kiágazó későbbi sorozatok leglényegesebb tulajdonsága a sorozatjelleg volt: élvezeti értékük a belső utalások, a visszatérő szereplők, helyszínek és történetszálak felismerése révén hatványozódott. Az új Star Trek-film nem a koherens mítoszrendszert építi tovább, hanem merész kanyarral az eredeti sorozat elé vág, és azt meséli el, hogyan jött össze az Enterprise űrhajó legendás legénysége élen James T. Kirk kapitánnyal.

Mivel az új film cselekményében lehetségessé válik az időutazás, alkalom nyílik alternatív eseményláncok indítására. Ez mellesleg felmentést is jelent az alól, hogy jelen film cselekményét (és esetleges folytatásaiét) olyan aprólékosan összhangba kelljen hozni a Star Trek-mítosz eddig született történeteivel, ahogy az a sorozat szülőatyjának, az 1991-ben elhunyt Gene Roddenberrynek megkerülhetetlen elvárása volt. A szereposztás különösen érdekes illesztési pont: az eredeti stábra arcvonásokban is emlékeztető színészeket válogattak a maroknyi főszerepre, Leonard Nimoy pedig egyetlenként a régiek közül személyesen is feltűnik – szintén az időutazásos trükk segítségével. Az Eltűntek-sorozattal befutott J. J. Abrams a hagyományokkal pimaszul játszadozó Star Trek-filmet alkotott, amely igen messzire távolodik a jellegzetes tévés kulisszáktól és kardot nyelt színészi játéktól. Az eredeti sorozat makulátlan díszletvilágához képest Abrams nem átall valószerűen megkopott tárgyi környezetet használni, ami összhangban áll az ösztönösebb színészvezetéssel és akciójeleneteinek nyersebb, durvább megvalósításával.

A 2002-es Nemezissel és a tévésorozat-család legkésőbbi szériájának, az Enterprise-nak 2005-ös befejeződésével a Star Trek-univerzum, ahogy eddig ismertük, véget ért. Az Abrams-féle újraindítással valami új Star Trek kezdődik, ami a régi mitológia híveinek aligha fogadható el egyenrangú folytatásként, de lehet, hogy a sorozat akár még új lendületet is tud venni azzal, hogy szakít saját ortodoxiájával.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9863